Lánczi Tamás: A választások tisztasága feletti őrködés lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata
A hivatal vezetésére felkért politológus szerint minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását.
Együttműködést ajánlottak, de az Ügyvédi Kamara elutasította. Mutatjuk, mit válaszolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Nyitókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (Fotó: Mandiner/Földházi Árpád)
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elutasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal felkérését a két szervezet együttműködésére – derült ki a Magyar Ügyvédi Kamara hírleveléből.
Indoklásukban az áll, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Szuverenitásvédelmi Hivatal levele „alapján megállapította, hogy az abban foglaltak, illetőleg az abban körvonalazott együttműködés formái összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal,
különösen annak azon rendelkezésével, hogy az Üttv. (törvény az ügyvédi tevékenységről – a szerk.) egyes rendelkezései alól csak az Üttv. adhat felmentést.”
A Kamara azonban hírlevelében ennél jobban nem fejtette ki, hogy a hivatkozott törvény mely rendelkezései és miért ellentétesek a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlatával.
Ezt is ajánljuk a témában
A hivatal vezetésére felkért politológus szerint minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég közzétette a Kamara elutasítására adott válaszát.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében. A megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük. Kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara utasította vissza megkeresésünket.
Ennek tükrében válik igazán érdekessé a Kamara elnökének, Havasi Dezsőnek az a magyarázata, amelyet a Telexnek adott.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogszabályból adódó feladata, hogy állami szervként védje a magyar szuverenitást, amivel egyetértünk, csak a címzettjei nem mi vagyunk ennek a megkeresésnek, mi ugyanis egy köztestület vagyunk, nem állami szerv” – fogalmazott Havasi.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal válaszából ugyanis kiderül, hogy az együttműködésnek önmagában az nem lehet akadálya, hogy egy szervezet köztestület és nem állami szerv.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényben is az áll:
A Hivatal más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodást köthet a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében. A megállapodások kizárólag a személyes, minősített és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg.”
A Kamara egyébként nemcsak a nyilvános hírlevéllel reagált a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére, hanem egy válaszlevelet is küldtek a Hivatalnak.
A Hivatal ezzel kapcsolatban azt írta: „Válaszukban az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva az egyeztetéstől is elzárkóztak. Az együttműködési szándék mellett levelünkben javasoltuk, hogy a Kamara működjön közre egy protokoll kialakításában a magyar nemzeti szuverenitást sértő tevékenységek vonatkozásában. Ilyen gyakorlat már most is létezik: a pénzmosás és a terrorizmus esetében jelenleg is bejelentési kötelezettségük van az ügyvédeknek”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal arra is rámutatott:
A Kamara annak ellenére zárkózott el megkeresésünktől, hogy az elmúlt években ügyvédek is segédkezhettek tiltott külföldi kampányfinanszírozás lebonyolításában. A Kamara válaszlevele nem tért ki arra, hogyan kívánják biztosítani, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő, sem arra, hogyan kívánják elősegíteni a magyar szuverenitás védelmét, amely alkotmányos és erkölcsi kötelességük.”.
Válasz a Magyar Ügyvédi Kamarának
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében. A megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük. Kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara utasította vissza megkeresésünket. Válaszukban az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva az egyeztetéstől is elzárkóztak. Az együttműködési szándék mellett levelünkben javasoltuk, hogy a Kamara működjön közre egy protokoll kialakításában a magyar nemzeti szuverenitást sértő tevékenységek vonatkozásában. Ilyen gyakorlat már most is létezik: a pénzmosás és a terrorizmus esetében jelenleg is bejelentési kötelezettségük van az ügyvédeknek. A Kamara annak ellenére zárkózott el megkeresésünktől, hogy az elmúlt években ügyvédek is segédkezhettek tiltott külföldi kampányfinanszírozás lebonyolításában.
A Kamara válaszlevele nem tért ki arra, hogyan kívánják biztosítani, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő, sem arra, hogyan kívánják elősegíteni a magyar szuverenitás védelmét, amely alkotmányos és erkölcsi kötelességük.
A tisztánlátás érdekében nyilvánosságra hozzuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti levelezést.
Tájékoztatás a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkereséséről
A 2023. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke 2024. áprilisában levélben megkereste a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét abból a célból, hogy a Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara között megállapodás jöjjön létre a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében.
A Hivatal elnöke levelében részletezte az együttműködés elvárt formáit. Hivatkozott arra, hogy az ügyvédségnek ügyfeleik képviseletét mindenekelőtt az Alaptörvény és az abból eredő jogszabályok megtartásával és az abban foglalt intézmények védelmével kell ellátnia.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a levél alapján megállapította, hogy az abban foglaltak, illetőleg az abban körvonalazott együttműködés formái összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal, különösen annak azon rendelkezésével, hogy az Üttv. egyes rendelkezései alól csak az Üttv. adhat felmentést.
Mindezen körülményekre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke válaszlevelében felhívta a Hivatal elnökének figyelmét. Őszintén bízunk abban, hogy ezzel a levélváltással ez az ügy lezárult.
Ezt is ajánljuk a témában
Van félnivalója az ellenzéki sajtónak? A Kelettől vagy a Nyugattól védjük magunkat? Tényleg megijedt egy táblától a lakása ajtaján? A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét kérdeztük.