Magyarország Ügyészsége a kérdéses ügyben – ahogy máskor is – a jogszabályokat betartva és betartatva, jogszerűen járt el, a társadalom védelmének feladatát szem előtt tartva.
„Magyarország Ügyészsége visszautasítja a Magyar Nemzet 2024. február 15-ei számában megjelent »Terroristababusgatás« című cikk ügyészséget érintő állításait az un. antifa ügyben. A cikkben foglaltakkal ellentétben, az ügyészség a tényállásoknak és a jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozta.
A Fővárosi Főügyészség 2023 október végén emelt vádat az un. antifa ügyben. Az ügyészség a terheltek közül az olasz állampolgárságú I. rendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német állampolgárságú II. és III. rendű vádlottakat pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolja; velük szemben fegyházbüntetés kiszabására, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasításra tett indítványt.
A bűnszervezetben való elkövetésre és a bűnhalmazatra tekintettel a kiszabható büntetés tételkerete az olasz vádlott esetében 2 évtől 24 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség a vádiratban még abban az esetben is 11 év fegyházbüntetést kért az I. rendű vádlottra, amennyiben az előkészítő ülésen elismeri a cselekményét és lemond a tárgyalás jogáról. Mivel ilyen beismerésre eddig nem került sor, a per során az ügyészség célja ennél súlyosabb büntetés elérése is lehet, (Csak összehasonlításul: a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy Györgyöt a megismételt eljárásban a másodfokú bíróság jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélte.)
A bűnszervezetben való elkövetésre figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, illetve a terhelt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki van zárva.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben további 14 személlyel szemben európai, és nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Az un. antifa ügy jogi minősítését vitatva, terrorcselekmény esetleges megállapíthatósága kapcsán utalt a cikk szerzője a lakosság megfélemlítésére, mint a szerinte nyilvánvalóan fennálló célzatra.
Fontos kiemelni, hogy a »célzat« nem azonos az »alkalmasság« fogalmával. A célzatot, mint szubjektív elemet minden esetben bizonyítani szükséges, ellentétben az objektív alkalmassággal, amely az eljáró hatóság mérlegelésén múlik.
A terrorcselekmény kapcsán tehát a lakosság megfélemlítését, mint célzatot az ügyben eljáró hatóságoknak bizonyítani szükséges. Az eljárás során sem a különböző szolgálatok, sem az ügyben nyomozást folytató rendőrség nem tudott az ezen célzatot alátámasztó bizonyítékokat feltárni. E nélkül viszont nem állapítható meg a terrorcselekménykénti minősítés.
Megjegyzendő továbbá, hogy az un. antifa mozgalmat jelenleg egyetlen ország sem sorolja a terrorista szervezetek közé. Magyarország Ügyészsége a kérdéses ügyben – ahogy máskor is – a jogszabályokat betartva és betartatva, jogszerűen járt el, a társadalom védelmének feladatát szem előtt tartva.
Az ügyészség az indítványaival és a következetes (többnyire súlyosításra irányuló) fellebbezési gyakorlatával arra törekszik, hogy az elkövetett cselekményekkel arányos és törvényes ítéletek szülessenek.”
Nyitókép: képernyőfotó
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Becslések szerint mintegy száz beazonosított személyről van szó.
S. Attilát terrorcselekménnyel való fenyegetésért ítélte el nem jogerősen a bíróság, miután Orbán Viktor posztja alatt tett kijelentése félelemkeltésre alkalmasnak bizonyult.
Horváth József szerint többeknek lehet az a célja, hogy Donald Trump amerikai elnöki beiktatása előtt másokat is megpróbáljanak belerángatni az orosz–ukrán háborúba.
Az egymással versenyző autók okozta tavaly nyári balesetnek egy vétlen kerékpáros lett az áldozata.
Az agrárszakember szerint a média elferdítette a szavait, nem akart senkit megbántani.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
