„Az ünnep tele van apró titokkal, a várakozás izgalmával, a levegő mézeskalács illatú vibrálásának csodaváró hangulatával. Várunk valamire. Vagy várunk valakire. Legfőképpen a szabadulásra. Ez volt az az alapélmény akkor is, amikor a Mester megszületett erre a fájdalmasan megtört világra. A földek szomjazták az igazságot, az egek a békét, az emberek pedig legfőképpen a szeretetet.
A karácsony titka szerintem legfőképpen az, hogy minden változás KÜZTÜNK születik, s nem csupán bennünk. Hiszen nem létezik szeretet akkor, ha csupán magunk vagyunk, ahogy nem létezik igazság és béke sem. Minden, ami igazán lényeges, az KÜZTÜNK történik. A szabadulás élménye is olyasmi, aminek megéléséhez egy közösség kell. Te és én, Ti és mi. Együtt. Csak együtt lehetünk képesek arra, hogy átformáljuk magunk körül a világot, azzal kezdve, amit egymás között már ITT és MOST megélünk. Én ezért hoztam létre ezt az oldalt és ezért írok Nektek oly lelkesen. Ma is. Mert miközben készülődőm az ünnepre, eszembe juttok Ti is. Hogy gondolok Rátok és arra, hogy Mindannyiótoknak legyen BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYA!
S hogy mindazt a varázst, amit elhoz ez az ünnep – még akkor is, ha éppen magányosan kell megélnetek vagy olyan helyen, ahol nagyon nem szeretnétek lenni – vegyétek észre! Mert a csodák velünk vannak, nap mint nap, csak nem mindenki veszi őket észre. A gyermekek talán jobban. Az ő szívük még nem zárult be a valóság előtt. A karácsony pedig egy kapu, ami minden ember előtt megnyílik egy kicsit, s a kapu mögött ott van a csoda. De csak azoknak mutatja meg magát, akik megnyitják a szívüket a szeretetre. Mindenkinek ölelés.”
Nyitókép: Facebook