A brüsszeli elit továbbra is a saját elefántcsonttornyában él – konferencia Európa jövőjéről Budapesten

Az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozatot értékelték a magyar európai parlamenti képviselők és Varga Judit igazságügyi miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány által rendezett „Quo Vadis Európa? – nemzetek Európája és a magyar érdek” című mai konferencián.

Bár sokan nagy reményekkel várták a tagországok bevonásával zajló, egy évig tartó „közös gondolkodást”, a Fidesz európai parlamenti képviselőinek véleménye szerint a kezdeményezés egyáltalán nem érte el a kívánt eredményt, inkább csak arra volt jó, hogy az európai bürokraták eddigi elképzeléseiket igyekezzenek vele alátámasztani.

Szokásos forgatókönyv

Deutsch Tamás, a kormánypárt EP-képviselője előadásában arra mutatott rá, hogy mielőtt az alapkérdéssel foglalkoznánk, arra kellene választ kapni, hogy vajon az unió vezetői tisztában vannak-e a kontinens és a közösség állapotával. Mert a képviselő szerint úgy tűnik, nem tudják, mi zajlik Európában. Ez egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy

nem vizsgálják és nem is értik, mit gondol a „hovatartás” kérdéséről a kontinens 250 millió állampolgára.

Deutsch szerint hamar kiderült, hogy a konzultációsorozat a szokásos brüsszeli forgatókönyv szerint zajlik, és a kezdeményezés célja nem az állampolgárok véleményének megismerése, hanem az uniós vezetők saját eddigi álláspontjának alátámasztása, amelynek magja a föderális, nemzetek nélküli Európa diktátuma. Így az egészből egy átverő-show lett – mondta a képviselő.

„Pedig mi magyarok komolyan vettük az elképzelést, elhittük, hogy amit Brüsszelben ígérnek, igaz lehet, azaz, hogy meghallgatják a véleményeket. De eszük ágában sem volt” – tette hozzá. 

Mint hangsúlyozta, bár az Európai Unió tagjai vagyunk és érdekeink a közösség erősítése irányába hatnak, nem felejtjük el, hogy egy egész kontinens szándékait is látnunk kell. Miközben az unió érdekeit nézzük, egész Európát látjuk, azokat is, akik benne vannak és azokat is, akik nem. 

„Számunkra az európai uniós tagság nem felsőbbrendűséget jelent, hanem esélyt” – húzta alá a politikus, aki szerint az unió erős szereptévesztésben és így versenyhátrányban van.

Azért van szereptévesztésben, mert a brüsszeli vezetők számára a politika egy „elit-műfaj”.

Az a legnagyobb problémájuk, hogy

– sorolta Deutsch. Közben a világ és Európa problémái elmennek mellettük, így súlyos versenyhátrányba lökik a kontinenst, hiszen amikor a valódi problémák ránk törik az ajtót, akkor nincsenek felkészülve.

„A brüsszeli döntéshozatal a szovjet borotválkozógéphez hasonlít, mindenkit egyformára akar alakítani” – mondta az EP-képviselő.

Pedig az uniónak rá kell döbbennie, hogy a kontinens sikeres jövőjének a kulcsa a szuverenitásban rejlik, mert ez ad erőt. 

Csak az ellentétek mélyültek

A másik fideszes európai parlamenti képviselő, Gál Kinga szerint a helyzet nyílt és őszinte vitát kívánna, de az uniós konferenciasorozat nem ezt bizonyította. Sem demokratikus sem plurális nem volt. Pedig a magyarokat igenis érdekli az Európai Unió jövője, amit mit sem bizonyít jobban, mint hogy az összes tagállam közül hazánkban tartották a legtöbb rendezvényt az elmúlt egy évben a témában – húzta alá. 

Gál Kinga egyebek mellett arról beszélt, hogy a demokrácia elvét többször is megsértették a konzultációsorozat alatt,

Mindez pedig csak az eddigi ellentétek továbbmélyítésére volt jó. Gál Kinga hangsúlyozta, hogy az uniós konferenciasorozatnak sem a módszereit, sem a következtetéseit nem tudják elfogadni.

Varga Judit igazságügyi miniszter is azt hangsúlyozta hogy a magyarok felelősséget éreznek a kontinens jövőjéért, mindenhol elmondták a véleményüket, a kormány folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal, sőt nemzeti konzultációk sorát indították a fontos kérdésekről.

– mondta a miniszter. Kész a diagnózis, a vélemény, amelyet április 3-án több, mint 3 millió állampolgár erősített meg.

Ennek lényegi elemei közé tartozik, hogy az európai integráció öncéllá fajult, az unió az Európai Birodalmat akarja létrehozni. Tagadja a hagyományos értékrendet, véleményhegemóniára törekszik.

Az Európai Unió ma egy nemzetek és európaiak, valamint demokrácia nélküli, kiszolgáltatott és megcsonkított Európát épít – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy hazánknak azonban az Európai Unió reformjára és alapszerződéseinek módosítására is van  javaslata.

– húzta alá Varga Judit, hozzátéve, hogy a szerződésben rögzíteni kell; az EU egy olyan közösség, amely a szuverén nemzetek önkéntes együttműködésén alapul. A tagállamok elidegeníthetetlen rendelkezési jogához tartoznak a területüket, népességüket, határaikat, nemzeti főhatalmukat, szuverenitásukat érintő döntések.

Módosítani kell az alapszerződéseket

Varga Judit szerint törölni kell az alapszerződésekből az „egyre szorosabb egység” célkitűzését, amely a jogbizonytalanságnak, az önkénynek és az erőpolitikának enged teret. Módosítani kell emellett a tanácsi döntéshozatal szabályait a tagállamok közötti egyenlőség és a nemzeti érdekek védelme érdekében.

Fontos kritérium az is, hogy a döntéseket az arra megválasztott vezetők és ne nemzetközi NGO-k, vagy hatáskörükön túlterjeszkedő uniós szervek hozzák.

Varga Judit hangsúlyozta: „deklarálni kell az Unió politikai semlegességét és fel kell állítani egy Uniós Jogállamisági Monitoring Testületet, amely félévenként átfogó jelentést tesz közzé a jogállamiság érvényesüléséről az uniós intézmények tevékenységében is.”

Emellett célként kell kitűzni a teljes foglalkoztatásra való törekvést, a gyermekvállalás megkönnyítését és hogy

A miniszter szerint vissza kell térni az európai integráció kezdetétől 1979-ig működő megoldáshoz, azaz, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjei delegáljanak képviselőket az Európai Parlamentbe.

A nyitóképen: Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Ficsor Márton/Mandiner