A főpolgármesterrel szemben Dobrev megjelenéseinek száma stagnált, a többieké nagymértékben visszaesett.
Újabb elemzést közölt az ellenzéki előválasztás médiamegjelenéseiről a Transzparens Újságírásért Alapítvány. A szervezet korábbi kutatásuk folytatásaként azt vizsgálta, hogy az aláírásgyűjtés időszakában, augusztus 23-tól és a szeptember 6-ig milyen arányban jelentek meg a nem kormánypártiként számon tartott sajtótermékekben a miniszterelnök-jelöltek, és az egyes médiumok, hogyan viszonyulnak az aspiránsokhoz.
A vizsgált időszak ezúttal az ellenzéki előválasztás aláírásgyűjtési időszaka volt. Augusztus 23-a és szeptember 6-a közötti három hétben kellett a hat miniszterelnök-jelöltnek 20 000 érvényes aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy elindulhasson az előválasztáson. A vizsgált médiumok terén nem módosítottak. A hosszú ideje beágyazódott, széles körben véleményalakítási potenciállal rendelkező, nem kormánypártiként számon tartott sajtótermékek közül továbbra is a HVG-t, a 444.hu-t és a Népszavát, továbbá az Alfahírt, és a Demokratikus Koalícióhoz közel álló Nyugati fényt vették alapul. Jelen elemzésük is elsősorban a vizsgált időszakban megjelent címkék (tagek) számát vette alapul, az egyes miniszterelnök-jelöltek kapcsán. A korábban már említett okok miatt, kutatásuk csak kis részben foglalkozik a cikkek tartalmával és hangnemével.
A kapott adatok szerint, hogy
A főpolgármester a HVG oldalán 13, míg a Telex hírportálján 17 százalékpontos növekedést ért el. Visszaesést az országos médiumok vonatkozásában Karácsony Gergely a 444.hu, és némiképp érdekes módon a Népszava tekintetében könyvelhetett el. Mindkét médium esetében a csökkenés mértéke 6 százalékpont volt. A csökkenés ellenére továbbra is kirajzolódik Karácsony Gergelyről szóló cikkek egyértelmű fölénye a nem pártokhoz köthető médiumoknál. Szintén kitűnik, hogy a két konkrét párthoz köthető oldal, azaz az Alfahír és a Nyugati Fény esetében is, a főpolgármester a közölt írások negyedében jelenik meg.
A Jobbik kandidánsa mind a négy a kutatásban szereplő „bevett” médium felületén kevesebbet szerepelt. A négy előbb említett médium felületein összesen 29 százalékpontos visszaesés figyelhető meg Jakab Péter részéről. Ami pedig igazán meglepő, hogy a pártjához köthető Alfahír felületén is 9 százalékpontos csökkenés mutatkozik Jakab Péter tekintetében.
Dobrev Klára médiamegjelenése számottevően nem változott. A négy országos médium tekintetében a 444.hu-n 1 százalékpontos, a Telexnél pedig 4 százalékpontos csökkenés mutatkozik. A Népszavánál ugyanakkor megduplázódott a DK miniszterelnök-jelöltjéről szóló cikkek száma, 8 százalékról 16 százalékra nőtt arányuk, a HVG-nél továbbra is 11 százalék körül állt Dobrev Klára. A DK-hoz köthető Nyugati fény portálján pedig
A Fekete-Győr Andrásról szóló cikkek aránya is, bár kismértékben de csökkent. A Telexnél és a 444.hu-nál 4 százalékpontos csökkenés látszik, a HVG-nél pedig stagnált a Momentum Mozgalom elnökének megjelenése. Egyedül a népszavánál mutatkozik nagyobb mértékű növekedés, de a Fekete-Győr Andrásról közölt cikkek száma így sem éri el a 10 százalékot.
Márki-Zay Péter és Pálinkás József kapcsán drasztikus csökkenés látható. A Mindenki Magyar Magyarországa Mozgalom, és az Új Világ Néppárt jelöltje szinte teljes egészében kiszorultak a vizsgált médiumok cikkei közül. Egyik jelölt sem érte el a 10 százalékot.
Pálinkás József kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a politikusnak volt korábban összetűzése az ellenzékinek tartott sajtóval. Augusztusban a 24.hu-t vádolta meg azzal, hogy személyét szándékosan levágták egy sajtótájékoztatón készült fotókról. Szintén sérelmezte a Telex és a HVG megfogalmazását, mely szerinte „kicsit elfogultan és kiforgatva” közölte az általa elmondottakat.
Az aláírásgyűjtési időszak számaiban nagyban közrejátszott, hogy Karácsony Gergely mindhárom hét alatt a média középpontjában volt közéleti megnyilvánulásai és akciói révén.
A vizsgált időszak második hetében döntött a Nemzeti Választási Bizottság a főpolgármester által kezdeményezett népszavazási kérdésekről, melyből kettőt, a Fudan egyetemről, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kérdést jóváhagyták. Szeptember elsején tarották azt a fővárosi közgyűlést, ahol elfogadták az atlétikai VB-re vonatkozó, mint utólag kiderült nem végleges vétót.
Az előbb említettekhez hozzákapcsolódik, hogy az aláírásgyűjtés hajrájában jelentették be a kormánypártok, hogy elindítják petíciójukat Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc ellen. Karácsony közéleti aktivitása miatt tovább tudta növelni médiamegjelenéseinek arányát. Ennek köszönhetően sokkal több riport, interjú és nyilatkozat jelent meg Karácsony Gergellyel az aláírásgyűjtés alatt.
Ezzel szemben az előválasztás többi miniszterelnök-jelölt jelöltje az aláírásgyűjtési kampányra, és az országjárásra koncentrált. Ennek kapcsán mind az Alfahír, mind a Nyugati fény az általa favorizált miniszterelnök-jelöltek, azaz Jakab Péter és Dobrev Klára kampánykörútjáról számolt be túlnyomórészt.
Az adatok alapján felmerül a kérdés: volt-e hatással az egyes szereplők médiatúlsúlya az aláírásgyűjtés végeredményére? Kétségtelen, hogy az összegyűjtött aláírások számában sok tényező közrejátszik, gondolunk itt az aktivista-hálózat nagyságára, vagy az egyes pártszervezetek erősségére. Ugyanakkor, ha csak a médiaarányokat vesszük figyelembe, néhány esetben mutatkozik hasonlóság a médiaszereplések változásának mértéke, és a leadott aláírások száma között.
Jelölt Leadott aláírások száma
Akárcsak a médiamegjelenés terén, úgy az aláírások számában is egyértelműen kimutatható Karácsony Gergely fölénye. A médiavisszhang visszaesése szintén érzékelhető Jakab Péter, Fekete-Győr András aláírásainak számában, valamint Pálinkás József sikertelen kampányában. Meglepő módon Márky-Zay Péter esetében azt látjuk, hogy a kevesebb médiamegjelenés nem volt befolyással az aláírások számára.
Az aláírásgyűjtés alatti időszakban továbbra is érvényesült Karácsony Gergely fölénye, sőt megjelenéseinek aránya összességében tovább nőtt. Ez nyilván elsősorban abból következik, hogy a főpolgármester többet tudott megjelenni és eljárni markáns, nagy jelentőségű ügyekben, míg versenytársai főleg a kampánykörútjaikra koncentráltak, ami az országos sajtó hírküszöbét nem feltétlenül érte el. Végezetül azt is láthatjuk, hogy a médiajelenlét igenis befolyásolhatta az aláírásgyűjtés végeredményét, vagy Pálinkás József esetében annak kudarcát.
Az előválasztás az igazi kampányidőszaka most következik, a médiumok szintén be fogják vetni magukat. Eközben újabb tényezők is megjelennek, mint például az Országgyűlés őszi ülésszakának elindulása, ami lehetőséget biztosíthat más jelölteknek is figyelemfelkeltő megnyilvánulásokhoz, gondolunk itt lesősorban Jakab Péterre. Kutatásuk harmadik, és egyben záró részében a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársai az előválasztás hajráját fogják feldolgozni.