Az új ateizmus az autizmussal rokon elmeállapot
„Az istenekkel birkózás olyan, mint a léggitározás?”, vagyis hogy is birkózhatna valaki olyannal, aki nincs.
A rabbi korábban ateistának nevezte Heisler Andrást.
Döntött a Frölich Róbert országos főrabbi vezette neológ vallási bíróság: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija alaptalanul nevezte ateistának Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökét – írja a Neokohn a Népszava cikkére hivatkozva. Heisler András egy hónapja adta hírül, hogy neológ rabbinikus bírósághoz fordul. Kifogásolta, hogy Köves Slomó több alkalommal rá nézve sértő megjegyzéseket tett, „ateistának” vagy „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezte őt, írják.
Sajátos logika?
Az EMIH vezető rabbija egy interjúra hivatkozott: ebben a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy 1986. október 23-án volt az utolsó olyan pillanat az életében, amikor „nem lehetett nem hinni” a gondviselésben. A neológ rabbinikus bíróság írásba foglalt döntését a Neokohn kérésére Heisler András küldte el a Népszavának. (Frölich Róbert közlése szerint a testület nem publikálja a dokumentumot, ám az érintettek azt nyilvánosságra hozhatják.) Bár Köves Slomó előzőleg azt közölte a Neokohnnal, hogy áll az eljárás elébe, végül sem az első, sem a második tárgyalási napon nem jelent meg, írják. Emlékeztettek: távollétében a bíróság csak az általa elmondottakból tudott kiindulni. A rabbinikus testület felkérte szakértőnek Kálmán László nyelvészt, aki nem találta megalapozottnak Köves Slomó állítását. Ennek nyomán a bíróság megállapította, hogy az EMIH vezető rabbija csak valamiféle sajátos logikával juthatott a „heisleri ateizmus végkövetkeztetésére”, a szóban forgó interjúrészlet semmiféle alapot nem szolgáltatott erre, Köves Slomó e tárgyban tett nyilatkozata nem fedte a valóságot, jelentették ki.
A vallási bíróság kimondta, hogy a Heisler Andrásra „vonatkozó tényállítás téves”, egyúttal felhívta Köves Slomó figyelmét a talmudi alapelv betartására. A bíróság ugyanakkor kitért arra is, hogy mindez „Heisler András mint magánszemély irányában lehet sérelmes és orvosolandó”. Heisler azonban a Mazsihisz elnökeként a Mazsihisznek okozott károkkal vádolta Kövest. Mivel a vallási bíróságnak ilyesféle károkozásról nincs ismerete, Heisler András ez irányú keresete ügyében nem tudott dönteni. A bíróság kijelentette, hogy ezen eljárást követően Heisler Andrásnak lehetősége van konzultálni a világi jogban járatos személyekkel: járjon el útmutatásuk szerint, írják.
Köves Slomó reakciója
A Neokohn reagálást kért Köves Slomótól, aki a laphoz eljuttatott válaszában eltekintett a döntés értékelésétől, inkább arról számolt be, miért nem ment el a tárgyalásra. Érvelése szerint a zsidó kánonjogban, akárcsak a polgári jogban, a bírói függetlenség alapérték. Hozzátette:
Köves Slomó levélben érdeklődött az iránt, hogy a Mazsihisz elnökének ügyében hogyan képes objektív eljárást lefolytatni az a testület, amelynek három tagja a Mazsihisz alkalmazottja. „Kérdésemre, sajnos, válasz helyett egy újabb meghívót kaptam” – állapította meg. A Neokohn hozzáteszi: a bírósági irat arról tanúskodik, két másik felekezethez (az EMIH-hez és az ortodoxiához) tartozó rabbikat, tudósokat is felkértek az eljárásban való részvételre, ők azonban nem kívántak élni a lehetőséggel.