Az uniós helyreállítási alap keretében fejlődhet a hazai közlekedés. A budapesti agglomeráció mellett a teherforgalom erősítésére, regionális kohézióra és digitalizációra költenek.
„A fenntartható zöldközlekedés az első számú kedvezményezettje Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervének (HET), miután a kilenc beavatkozási terület közül ez a legnagyobb, 1417,6 milliárd forintos keretösszeggel részesül az ország rendelkezésére álló 5797,1 milliárdból” – adta hírül szerdán a Világgazdaság.
A közlekedésre szánt összeg 87,56 százaléka támogatja a klímavédelmi célok megvalósulását, ez az arány az egyetemek megújítására szánt 1191,5 milliárd forint esetében 37,91 százalék, míg a tervezett egészségügyi projektekre szánt 1268 milliárd forintnál pedig csak 18,5 százalék az arány – írta meg a lap.
Ebből 354,3 milliárd jut a versenyképes járműparkra, 351,2 milliárd az elővárosi hálózat kapacitásbővítésére, 87,9 milliárd pedig az állomásokra és a kapcsolódások javítására – áll abban a 450 oldalas jelentésben, melynek anyagát a Világgazdaság megszerezte.
A nagy távolságú teherforgalmi hálózatok átjárhatóságának növelése uniós irányelv, erre is fognak összegeket szánni, de a regionális kohézió erősítését célzó hálózatfejlesztésre is 147 milliárd jut.
Részben az ország Budapest-központúságának ellensúlyozására a terv, mely 2040-ig rendelkezik stratégiával a „gyűrűirányú közúti kapcsolatok fejlesztését” is célul tűzte ki,
ahol kiemelt szempont a „megfelelő számú Duna-keresztezés kialakítása és a schengeni határokon átívelő, határ menti kapcsolatok fejlesztése”.
A terv szerint szeretnének az egész országban érvényes, egységes és ésszerű jegy és bérletrendszert is kialakítani, valamint az egyes vonalakat is egységes szempontok szerint fejleszteni.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Az EU bővítése nem politikai szimpátia, hanem stratégiai felelősség kérdése. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a jövőt építi, hanem kockára teszi Európa egységét és biztonságát.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Időben kellett lépni.
A felfutó ukrán hadiipar talán legbizarrabb története lehet a Fire Point profilváltása és meggazdagodása.
Figyelem, szókimondó nyilatkozatok várhatók!
