Az edzőtábor megvolt, jöhet az EB! – Birkner Zoltán a Mandinernek

A 2020-as évet a koronavírus pusztítása fémjelezte. Hogyan érintette ez a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazatot, hogyan érintette a Hivatalt?

A COVID olyan helyzetet teremtett, ami részünkről is gyors beavatkozást igényelt. Azonnali intézkedésként átmenetileg enyhítettük a támogatott projektek beszámolási kötelezettségeit, meghosszabbítottuk a határidőket. Egyszerűsítettük az előlegek igénylését és a teljes évi forrásaink közel egyharmadát, 47 milliárd forintot folyósítottunk gyorsított eljárásban, hogy a nehéz időszakban is finanszírozni lehessen minden projektet, az alapkutatásoktól a vállalati innovációkig.

a rendkívüli helyzetben is. A Hivatal egész szervezetének úgy kellett átállnia online munkavégzésre, hogy azt a több mint 4000 piaci és egyetemi partnerünk ne érezze meg. Ez annyira jól sikerült, hogy az előző évinél 20 százalékkal több feladatot menedzseltünk. 

A vírus elleni küzdelemhez hogyan tud hozzájárulni a kutatás és az innováció?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére különítettünk el egy 3 milliárdos keretet erre a célra.  A Covid Alapból szinte azonnal megindulhattak a járvány elleni fellépést segítő kutatás-fejlesztési projektek, amelyek elsősorban a vírus tulajdonságainak kutatását, az egészségügyi rendszer eszközellátását, valamint a gyógyszer- és vakcinafejlesztést célozták. 

Melyikre a legbüszkébbek?

Leginkább az egész folyamatra, a példátlan összefogásra: pillanatok alatt jöttek létre ígéretes együttműködések magyar egyetemek, kutatóhelyek és vállalkozások között. Végül 27 projekt kapott támogatást. Ezekből született

Folyamatosan jönnek hírek az újabb eredményekről. A Covid Alap folytatásaként további 7 milliárd forintot különítettünk el, ami ezeknek a piacra kerülését és további, ezekhez hasonló projekt elindulását segíti.

A kormánynak évek óta kiemelt célja a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása. Mit jelent ez a finanszírozáson túl?

Azzal, hogy 2018-ban létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium, korábban addig soha nem tapasztalt, erős kormányzati támogatást kapott a terület. Első lépésként felmértük az innovációs ökoszisztéma állapotát és lehetőségeit, meghatároztuk, hogy a központi szereplők a tudástermelő egyetemek és a kutatóhálózatok lesznek, amelyeknek hatékonyan együtt kell működniük a vállalati szférával. Az NKFIH 2017-hez képest közel kétszer annyi, 150 milliárd forintnyi forrás elosztását koordinálta tavaly, emellett ötször annyi pályázót tudott megszólítani és háromszor annyinak tudott támogatást adni. A Hivatal mára kinőtt a finanszírozó intézmény szerepéből, olyan szervező, edukáló és szolgáltató központtá vált, amely ezer szállal kötődik az innovációs ökoszisztéma szereplőihez. 

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Két év alatt sikerült elérni, hogy Magyarországon ma a mikrovállalkozástól a nagyvállalatokig, az egyetemektől a kutatóintézetekig, az ifjú tehetségtől a senior tudósig minden szereplő talál pályázati lehetőséget és támogatási formát, pénzügyi és szakmai értelemben egyaránt. Kiemelten fontosnak tartom a következő generáció, a kutatói és vállalkozói utánpótlás kinevelését. Az Új Nemzeti Kiválóság Programban évről évre 4 milliárd forintot fordítunk fiatal kutatók ösztöndíj támogatására és kutatásaik intézményi támogatására, több korosztályban,

De kiemelném a Kooperatív Doktori Programot is, ahol a cél az volt, hogy a hallgatók megszerzett tudása közvetlenül hasznosuljon. Ennek érdekében vállalatokat kötöttünk össze felsőoktatási intézmények doktori iskoláival. A támogatást nyert –az eredetileg tervezett 100 fő helyett 246 – doktorandusz vállalta, hogy vállalati társ-témavezetőjük segítségével a piacnak és a szektornak értékes, tehát nem „csak” elméleti témát dolgoznak fel. Elindítottuk Magyarország első egyetemi szintű startup képzését is. A HSUP programhoz 21 egyetem csatlakozott, több mint 2000 hallgató vette fel a kurzust az első félévben, hogy vállalkozói ismereteket szerezzen és profi módon megvalósítsa az első üzleti ötletét. 

Mennyiben sikerült meghaladni a közmondásos „budapesti vízfej” problémáját?

Ma már téves sztereotípia azt gondolni, hogy a magyar gazdaság csakis főváros-központú. A vidéki egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások egyre inkább bekapcsolódnak az innovációs vérkeringésbe. Az iparunk hatvan százaléka vidéken van, ennek a további fejlődését kell kiszolgálni a helyi tudástermeléssel. Mi is sokat teszünk ezért: amíg lehetett, jártuk az országot, találkozókat szerveztünk egyetemi és vállalati szereplők között, bátorítjuk, forrással támogatjuk és szolgáltatásokkal is segítjük az együttműködéseket. Kiemelt cél a specializálódás:

Ezek a stratégiai területekre specializált tudásközpontok – az egyetemi kompetencia központoktól a nemzeti laborokig – tőlünk minden támogatást megkapnak, hogy felépítsék és továbbfejlesszék magukat. Különösen büszke vagyok szűkebb pátriám fejlődésére, hiszen Zala és Veszprém térségében jön létre egy a körforgásos gazdasággal és a fenntarthatósággal foglalkozó kompetencia központ a Pannon Egyetem mellett országos és helyi vállalkozások, kutatóintézetek együttműködésében, és egy hasonló fókuszú tudományos és innovációs park is. Itt születik meg  a jövőnket meghatározó – többek közt hulladékkezeléssel, vízgazdálkodással, fenntartható várostervezéssel kapcsolatos – új tudás és technológia, ami egyben kézzelfogható gazdasági és környezetvédelmi haszonnal is jár. Ehhez hasonló kezdeményezésből az egyetemi együttműködéseknek köszönhetően egyre több jöhet létre a vidéki régiókban.

Sok szó esett korábban a nemzeti laborokról, ezeket hogyan kell elképzelni?

A nemzeti laborok egy-egy nagyon fontos téma köré felépített, piramisszerűen létrejövő együttműködési hálózatok, amelyek összefogják az adott terület legjelesebb szereplőit Magyarországon. Ha például a mesterséges intelligencia terén van 200 cég és 10 kutatóintézet az országban, akkor ezek – akár a szakpolitika, akár saját maguk által kijelölt – tématerületeken hoznak létre olyan együttműködéseket, amelyek célja a nemzetközileg is versenyképes tudás és innováció. A lényeg: nemzetközi szinten is látható legyen, hogy itthon kik értenek nagyon jól egy-egy adott témához, kik képesek akár határokon átnyúló projektekbe is bekapcsolódni. Összesen 17 nemzeti labor született tavaly, illetve továbbiak is formálódnak. Olyan társadalmilag és gazdaságilag jól hasznosuló témákkal foglalkoznak, mint az agrártechnológia, a biotechnológia, a klímaváltozás, a kvantuminformatika, vagy a napjainkban különösen aktuális víruskutatás, ahol osztrák partnerekkel összefogva koronavírus elleni vakcina fejlesztése is zajlik.

Ez lenne a belépő a nemzetközi szerepvállaláshoz?

Igen, mi úgy tudunk nemzetközi szinten is érdekesek lenni, ha az adott témában meglévő szakértelmünket és erőforrásainkat egyesítjük, ha egységesen mutatkozunk meg a térképen. Ilyen értelemben Budapest valóban jobban „látszik” külföldről nézve, ezért a fővárosnak egyfajta világítótorony-szerepe van, ám szükség van az országon belül több kisebb világítótoronyra is. A nemzetközi kapcsolatépítést, a kutatás-fejlesztési együttműködések kialakulását a Hivatal és a Külgazdasági és Külügyminisztérium által közösen fenntartott tudományos és technológiai (TéT) attasék hálózata is segíti a világ számos magyar külképviseletén. 

Talán így a külföldi támogatásokból is jobban részesedhetnek a magyar szereplők…  

Az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy az idén kezdődő, az EU új KFI keretprogramjára, a Horizont Európában való részvételre felkészítsük a hazai pályázókat. A 2014-2020 közötti Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram közvetlenül pályázható uniós forrásaiból Magyarország 0,6 százalékot tudott elhozni. Nincs okunk szégyenkezni, hiszen a 2004-ben vagy később csatlakozott 13 tagállam között ezzel bronzérmesek vagyunk, azonban

Összegszerűleg mekkora forrásokról van szó?

A 2021-től kezdődő Horizont Európa programban minden eddiginél jelentősebb pénzről van szó. Ezért is fontos, hogy a magyarok is sikerrel szálljanak ringbe ezekért a támogatásokért. Mi ebben minden segítséget megadunk, akár intézményként, vállalatként vagy egyéni kutatóként pályázna valaki. Bátorítjuk a hazai szereplőket, éljenek a témákra szakosodott nemzeti kapcsolattartóink szakértelmével, pályázatírói, projektmenedzselési és egyéb tanácsaival, pályázzanak a hazai rásegítő pályázatainkra, amelyek a konzorciumépítést vagy a szükséges önrész előteremtését segítik – így lehetnek egyre sikeresebbek a közvetlenül pályázható uniós kutatás-fejlesztési források elnyerésében. Itt köszön vissza a nemzeti laborok és tudományos parkok jelentősége: ha vannak nagyléptékű nemzeti ügyeink, könnyebben találunk nemzetközi partnereket, velük együttműködve pedig az európai források megszerzésére is sokkal nagyobb az esély. 

Címlapkép: Ficsor Márton