Pénzügyminisztérium: Mindenki nyugodjon meg, álhírekkel riogat a Népszava
A lap olyan ex-államtitkárral karöltve kezdett hamis hangulatkeltésbe a nyugdíjakról, aki éppen akkor volt hivatalban, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Unió Bírósága keddi ítéleteiben elismerte a magyar kormány által képviselt méltányos teherviselés elvét.
A keddi ítéletek egyértelműen megállapították, hogy a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót fizessenek, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozásoknak – közölte a Pénzügyminisztérium kedden az MTI-vel. A tárca közleményében tudatta, hogy az Európai Unió Bírósága keddi ítéleteiben elismerte a magyar kormány által képviselt méltányos teherviselés elvét. A Vodafone és a Tesco ügyében is azt állapította meg, hogy a 2010-2012 közötti, a bolti kiskereskedelmet és a távközlési tevékenységet terhelő, árbevétel alapú, sávosan progresszív ágazati különadó nem volt ellentétes az uniós szabályokkal.
Az ügy háttere, hogy a Vodafone és a Tesco pert indított a magyar állammal szemben az ágazati különadóban fennálló adókötelezettségének eltörlése érdekében. A magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve a különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával.
A kormány és a pereket indító nagyvállalatok, illetve a pártjukat fogó Európai Bizottság álláspontja között a lényegi különbség az volt, hogy a kormány szerint a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő cégeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös teherviselésből – hangsúlyozta a PM. Ezzel szemben a multi cégek a bizottság segítségét kérték, szerintük ugyanis teherviselő-képességük és versenypozíciójuk semmiben nem tér el a piacon működő kis- és közepes vállalkozásokétól, így az adóterhük sem lehet magasabb az általánoshoz képest – írták.
A luxemburgi bíróság szerint a különadó nem okozott hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között azáltal, hogy az eltérő ténybeli helyzetben lévő jogalanyt eltérő módon ítélte meg. Ennélfogva összhangban volt a letelepedés szabadságának elvével, nem hozta hátrányba a külföldi tulajdonosi hátterű cégeket. Továbbá nem állapította meg a bíróság, hogy az adó sértené az unió állami támogatási szabályait. Mindezek mellett az Európai Bíróság azt is rögzítette, hogy az ágazati különadó nem ütközik az áfa-irányelvbe sem, mert nem hasonlít semmiben a közös hozzáadott-érték adóhoz – áll a pénzügyi tárca közleményében.
(MTI)