Parlament: vita a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának magyarországi irodájáról

Külügyminiszter: Magyarország és az EU is szoros kapcsolatot ápol a Türk Tanács tagországaival

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Magyarország és az EU is szoros kapcsolatok építésére törekszik a Türk Tanács tagjaival. Emlékezetett: az EU nemrég fogadta el új, a közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját, hogy ezzel a fejlődő térséggel szorosabb együttműködés épüljön ki. Egy különleges képviselőt is kineveztek, akinek kötelessége a minél szorosabb együttműködés létrehozása az EU és Közép-Ázsia között – tette hozzá.

űKözölte: a térség fontos és erős szervezete a Türk Tanács, amelynek munkáját Brüsszelben és Budapesten is figyelemmel kísérik, hiszen a tagországokkal a kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek. Emellett biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben – mondta.

Megjegyezte: az elkövetkező években könnyen megtörténhet, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell igénybe vennünk, mint eddig. A külügyminiszter felidézte: a Türk Tanácsot 2009-ben hozták létre, öt állandó tagja van, ezekkel az országokkal az EU együttműködést tart fenn. Magyarország 2018-ban kapott megfigyelő státust a szervezetben – fűzte hozzá.

Elmondta: amikor a tanács úgy döntött, Budapestet választja európai képviselete helyszínéül, székhely-megállapodást kötöttek. Budapesten több nemzetközi szervezet – köztük ENSZ-szervezetek – tartanak fenn regionális vagy globális irodát, szolgáltató központot, és az ilyen esetekben vonatkozó megállapodásokat vették alapul a szóban forgó dokumentum tekintetében is – magyarázta.

Kitért rá: ebben a dokumentumban rögzítik azokat a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják az iroda jogállását. Magyar diplomata vezeti a képviseletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik ott, a tanács tagországai delegálnak két-két munkatársat, valamint a szervezet főtitkársága egy embert – sorolta.

Fidesz: újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává vált Budapest 

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) elmondta, a térséggel folytatott külkereskedelmi aktivitást bizonyítja, hogy Magyarország és a Türk Tanács állami között a külkereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben a duplájára nőtt és elérte 4 milliárd dollárt. Emlékeztetett arra, hogy az Eximbank 577 millió eurós hitelkeretet nyitott a tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni.

A törvényjavaslatról azt mondta, az az iroda jogi státusát rendezi, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek nyújtott mentességeket és kiváltságokat. Értelmetlennek nevezte az ellenzék által indított vitát, miszerint az iroda és annak alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szerinte a kiváltságokat és mentességeket nem az ott dolgozók személyes javára biztosítják, hanem az iroda feladatainak független teljesítése érdekében. Hozzátette: a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsa köteles lemondani a szervezet bármely tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint ez a jog akadályozná az igazságszolgáltatást. Úgy értékelt, újabb jelentős nemzetközi szervezet európai bázisává vált a magyar főváros.

Jobbik: elkeserítő, hogy a kormánypártok távolodnak a nyugati értékektől 

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy a kormány keleti nyitás politikájának következtében megnyitott, majd később bezárt nemzeti kereskedőházak kilencmilliárd forintos veszteséget termeltek. Most ezt a politikát a Türk Tanáccsal akarja folytatni a kormány – vélekedett.

Szerinte a mostani törvényjavaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez. Kifogásolta a szervezetnek biztosított diplomáciai, adó- és vámmentességet.

Hangsúlyozta, pártja tiltakoznak az ellen, hogy külföldi szervezeteknek és személyeknek gyanús körülmények között ilyen kiváltságokat adjanak. Elkeserítő látni, hogy miközben a kormánypártok egyre távolodnak a nyugati értékektől és az EU-tól, egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a keleti autokrata vezetőkkel – hangoztatta.
    
KDNP: csak előnye lehet az országnak az iroda megnyitásából 

Nacsa Lőrinc (KDNP) frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, az biztosítékot, kiszámíthatóságot jelent a Türk Tanács országai európai működését nézve. Szerinte a magyar kormány külpolitikája ezer éves gyakorlaton alapul: legyünk összekötő a keleti és a nyugati világ között.

Közölte, a Nyugat és a Kelet közötti együttműködés miatt Magyarország pozíciója jelentős és az ország büszke lehet arra, hogy a Türk Tanács Budapesten nyitotta európai képviseletét. Csak előny származhat abból, hogy egy közel 150 millió embert számláló országcsoport Magyarországon keresztül kíván kapcsolatot ápolni az európai nemzetekkel – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a magyar külpolitika „a merjünk magyarok lenni” elvet képviseli és egyik sikere a keleti nyitás. Szóvá tette, hogy a Jobbik akkor nem tüntetett, amikor az ENSZ-irodák kaptak diplomáciai mentességet Budapesten.

(MTI)