Hét év börtönt kapott a felesége feldarabolásával vádolt darnózseli hentes

Hét év börtönbüntetésre ítélte a felesége megölésével és feldarabolásával vádolt darnózseli hentest kedden a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla, a férfit testi sértés bűntettében találták bűnösnek. A táblabíróság döntésével megváltoztatta a Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely felmentette a férfit.

A törvényszék idén március 1-jén, a megismételt elsőfokú eljárásban bizonyítottság hiányában mentette fel N. Jánost, ahogy korábban, 2016 decemberében is. A Győri Ítélőtábla az első elsőfokú ítéletet megalapozatlanság és az indoklás hiánya miatt helyezte hatályon kívül és kötelezte új eljárás lefolytatására a Tatabányai Törvényszéket.

Kovács Tamás, a bírói tanács elnöke több mint másfél órás indoklásában elmondta, a bíróság helyt adott a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának, hogy emberölés helyett testi sértésre változtassa meg a minősítést, mert az előbbi nem bizonyítható, az utóbbi azonban igen.

Kiemelte, hogy ahhoz a bizonyítéksorhoz, amelyet az első fokú bíróság bizonyított és elfogadott, semmit sem tettek hozzá és semmit sem vettek el belőle; a bizonyítékok illeszkednek egymáshoz. Hozzátette, hogy a Tatabányai Törvényszék eljárási hibát nem követett el, mulasztás nem történt.

A bíró kitért arra: a vádlott végig tagadta, hogy köze lenne felesége meggyilkolásához, a bizonyítás során azonban beigazolódott, hogy hazudott, amikor azt mondta, bizonyos időkben máshol tartózkodott. Feltette a kérdést, hogy ha nem volt köze felesége meggyilkolásához, akkor miért követte el azokat a cselekményeket, amelyeket a bíróság bizonyítottnak tekint. Mindezek ellenére azonban az emberölés irányába vezető szálak nem bizonyítottak – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy azért kapott hét év büntetést N. János, mert bizonyított cselekményét próbára bocsátás hatálya alatt követte el – korábban a Mosonmagyaróvári Járásbíróság könnyű testi sértés miatt ítélte el – így a halmazati szabályok szerint jártak el. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért nyújtott be fellebbezést, amelyről a Kúria dönt majd. 

Kovács Tamás tanácsa a tárgyalás végén elutasította az ügyész letartóztatási indítványát. Arra hivatkoztak, hogy a hét év letöltendő börtönbüntetésbe beleszámít az a 29 hónap, amelyet a vádlott előzetes letartóztatásban töltött, így pedig a ténylegesen letöltendő szabadságvesztésének ideje öt év alá csökken, és korábban tanúsított magatartása sem indokolja letartóztatását.

(MTI)