Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott - mondta Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján.
Nicolas Sarkozy magyar származású francia jobboldali politikus. Mint az UMP elnöke, a legesélyesebb jelöltként indult a 2007-es franciaországi elnökválasztáson. 2007. május 6-án a szavazatok közel 53 százalékát megszerezve lett a Francia Köztársaság 23. Elnöke. Hivatalát 2012. május 15-ig viselte. Politikusi és szónoki képességeit a jobb- és baloldalon egyaránt elismerik.
Sokak szerint amerikai típusú gazdasági reformokat szeretne, szakítva a hagyományos francia társadalmi és gazdasági felfogásokkal. Korábban már számos egyéb kormányzati posztot töltött be: költségvetési miniszter és miniszterelnöki kabinet szóvivő (1993-1995), belügyminiszter (2002-2004, 2005-2007), pénzügyminiszter (2004). A 2007-es választás kényes témájának számított a bevándorlás kérdése is. Sarkozy az ügyben úgy foglalt állást, hogy szerinte a Franciaországba érkezőktől alapvető elvárás kellene, hogy legyen francia nyelvismerete, valamint azt mondta, ragaszkodni fog az éves bevándorlási plafonhoz is.
Kompromisszumokra van szükség
Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa sem volt még ennyire megosztott, mint most – kezdte előadását Nicolas Sarkozy. A kontinens 500 millió lakója közül rendkívül sokan fordulnak el Európától, mivel úgy gondolják, hogy Európa gyenge. Ez a gyengeség pedig kontinensünk megosztottságából fakad – közölte.
Sarkozy szerint az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk, akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum nélkül nem működhet Európa. Tiszteletben kell tartani az eltérő identitást, de ha nincs bennünk készség a kompromisszumkötésre, Európa nem győzhet - jelentette ki.
Európát az különbözteti meg Ausztráliától, hogy sokszínűek vagyunk, hiszen mind a nyugat, keleti, északi és déli országoknak megvan a saját maga identitásuk – jegyezte meg Sarkozy., hozzátéve, hogy különbözőségeink köteleznek bennünket az együttműködésre és a kompromisszumokra, hiszen ezek nélkül nem fogjuk megérteni egymást.
Kijelentette, Európában nem lehet győzelmet aratni addig, amíg széthúzunk, és nem összetartunk. A Brexit Sarkozy szerint hatalmas tévedés nem csak Európa, de az angolok számra is, hiszen mi együtt lehetünk erősek. Európának nincs lehetősége a megosztottságra, ami félő, hogy nem áll meg itt.
Kész együttműködni Magyarországgal
A volt francia elnök úgy fogalmazott, „Magyarország édesapám országa”, nagy történelme, bátor nemzete van, amely egyedül fel mert kelni a kommunista diktatúra ellen. Magyarországot értékei, kultúrája és történelme mélységesen európai- és egyben demokratikus országgá teszik.
Jól mutatja az ország kitartását és összetartását, hogy Orbán Viktor harmadjára is megnyerte a választásokat, azaz az emberek megbíznak vezetőjükben. Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel - tette hozzá. Sárközy kijelentette, továbbra is kész együttműködni Magyarországgal, hiszen csak együtt vagyunk képesek különbözőségeinkből erőt kovácsolni.
A volt francia elnök úgy fogalmazott: lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, de ez természetes, meg kell érteni egymást, kompromisszumokat kell kötni. Most arról kell beszélni, mi lesz Európával a következő ötven évben, és Emmanuel Macron francia államfőnek igaza volt, hogy vitát kezdeményezett erről - fűzte hozzá.
Afrika-terv és határvédelem
Kiemelte, nem arról kell beszélni, hogy mi történt az elmúlt ötven évben, hanem arról, hogy mi fog történni az elkövetkezendő ötven évben. Európát új alapokra kell helyezni, hiszen már nem hatan hanem huszonnyolcan vagyunk az unióban. Egy európainak vissza kell utasítani a széthúzást - hangsúlyozta.
Különbség közöttünk és Ausztrália között, hogy Európának rendkívül kiterjedt határai vannak nem csak szárazföldön, de tengeren is. Európába nem csak a repülőtereken érkezhetnek a migránsok ezért Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni – jegyezte meg.
Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással - mondta.
Szerinte a migrációra egy gigantikus afrikai fejlesztési terv kidolgozása lenne megfelelő válasz, hiszen harminc éven belül hatalmas demográfiai robbanás fog bekövetkezni a kontinensen.
Pontosan ezért nem csak a határok védelme, de az afrikai területek fejlesztése is rendkívül fontos, hiszen a problémát ott és nem itt kell megoldani. Nem folytathatjuk tovább Európában a szociális turizmust. Egy olyan politikai fórumot kell létrehozni, amelyben együtt kezeljük a bevándorlást, hiszen jelenleg ez nem így működik és láthatjuk, hogy a jelenlegi modell kudarcot vallott – fűzte hozzá.
Működő Európa, de nem úgy ahogy Brüsszel elképzeli
Kijelentette, Európa soha nem lesz homogén, hiszen lesznek az alapító európai országok, a schengeni országok és a tág EU tagállamok. Úgy látja, az EU jelenleg túl sok mindennel foglalkozik. Alapvetően az Európai Uniónak gazdasági kérdésekkel kell foglalkoznia és a többi kérdés kezelésének jogát visszaadni az államoknak. Így hozhatunk létre egy sokszínű, de működő Európát – szögezte le.
Úgy fogalmazott, „Európának képzelőerőre van szüksége annak érdekében, hogy ne csak mi de a gyermekeink is békében élhessenek, hiszen Európa megérdemli a jövőt is nem csak a múltat”.
Sárközy szeretné, hogy Brüsszelben mindenki megértse, hogy mindenki működő Európát szeretne, de nem úgy ahogyan azt Brüsszel elképzeli. Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimájává kell, hogy váljon.
Fotók: Földházi Árpád