Az egészségügyről és a „Fidesz-rezsimről” faggatták Orbánt

Jobbik: mikor kezdenek el végre foglalkozni az egészségügy helyzetével?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy a közelmúltban Orbán Viktort egy egészségügyi szakrendelésen soron kívül fogadták, pedig "ha kivárta volna a sorát, bőven lett volna ideje elmélkedni a magyar egészségügy katasztrofális helyzetén". A politikus kifogásai között említette a betöltetlen orvosi állások számát, a betegek hosszú várakozási idejét, és kevesellte a kórházi ágyak számát. Mikor kezdenek el végre foglalkozni az egészségügy helyzetével? - kérdezte.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: csak akkor vesz igénybe VIP-ellátást, ha feltétlenül szükséges. Hozzátette, azokba a kórházakba és azokhoz az orvosokhoz jár, ahová az összes többi magyar ember. Az említett esetben pedig megkérdezte a várakozókat, előre engedik-e, és miután igennel válaszoltak, előrement - idézte fel a történteket. Közölte: a kormány 550 milliárd forinttal költ többet egészségügyre most, mint a 2010-es kormányváltáskor. A betöltetlen orvosi álláshelyek számával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosok külföldi munkavállalását a Jobbik egyik képviselője aktívan és pénzért szervezte. Azt is mondta, az ország egyik legjobb professzorát - Kásler Miklóst - kérte fel, hogy a kormányban az egészségüggyel foglalkozzon.

MSZP: miért akarják elvenni a cafetériajuttatásokat a munkavállalóktól?

Harangozó Tamás (MSZP) több kérdést is feltett a miniszterelnöknek, választ várt egyebek mellett arra, hogy a kormány miért akarja elvenni a cafetériajuttatásokat a munkavállalóktól, és miért mesterkednek azon, hogy a miniszterek fizetését havi 5 millió forintra emeljék, miközben a minisztériumokban, iskolákban, kórházakban közel 60 ezer ember fizetése a minimálbért sem éri el.

A miniszterelnök úgy reagált: a cafetériát senki nem veszi el az emberektől, a mennyisége nem változik. A havi 5 milliós miniszteri fizetés is hazugság, ilyenről nincs szó - közölte, majd jelezte, hogy az év első négy hónapjában a bérek Magyarországon több mint 10 százalékkal nőttek. 

DK: miért akarnak kevesebb diplomást?

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. A szándék szerinte nem lenne rossz, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat. Egy felmérés szerint ma a felvételizők felének nincs nyelvvizsgája, vagyis az intézkedés a felére csökkentené azon diákok számát, akiknek esélyük van felsőoktatásban tanulni - mondta. Miért akarnak kevesebb diplomást? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: Arató Gergely államtitkársága idején tandíjat vezettek be minden hallgatónak. Ezzel szemben a mostani kormány azt szeretné, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy 6 évnyi felkészülési időt biztosítottak.

LMP: hogyan készül a kormány egy várható gazdasági válságra?

Schmuck Erzsébet (LMP) arra várt választ, hogyan készül fel a kormány egy várható gazdasági válságra, készülnek-e válságtervvel, tervezik-e, hogy a külföldi nagyvállalatok helyett a hazai kis- és középvállalatokat részesítik előnyben. A képviselő szerint ugyanis a magyar gazdaság nem fenntartható, szinte teljes mértékben a nemzetközi gazdasági folyamatoktól, az autóipartól, a multinacionális cégek teljesítményétől és az uniós támogatásoktól függ. A fenntarthatóságot, a sok lábon állást a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tudnák biztosítani - mondta.

Orbán Viktor válaszában egyrészt legendának minősítette, hogy a magyar gazdaság az uniós támogatásoktól függne, másrészt azt is hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha az autóipar minél modernebb változata telepedne meg Magyarországon. Azt is mondta, hogy egy egészséges gazdaságban a nagy cégek és a kkv-k arányának szintén egészségesnek kell lennie, de a kkv-kat nem úgy kell segíteni, hogy a nagyokkal szemben hangulatot keltenek.

Párbeszéd: 2 billió forintot veszít Magyarország a "Fidesz-rezsim" miatt

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy "kétbillió forintot veszít Magyarország a Fidesz-rezsim miatt", mert az EU nem hagyja következmények nélkül, hogy "a Fidesz szétlopja az uniós adófizetők pénzét Magyarországon", hogy a magyar kormánypárt nem kér a szolidaritásból, és "szétveri a közös uniós külpolitikát". Vállalja-e Orbán Viktor ezért a felelősséget? - kérdezte.

A miniszterelnök úgy reagált: ebben a pillanatban Magyarország egyetlen forintot sem veszített és nem is fog veszíteni az EU-val folytatott vitában. Közölte továbbá, hogy a következő EU-s költségvetés megalkotása még zajlik a tagállamok képviselőinek részvételével, Magyarország pedig akkor csak adja majd hozzá a támogatását, ha az megfelel az országnak. Megjegyezte emellett azt a "furcsaságot", hogy a kérdést írásban Burány Sándor aláírásával MSZP-s levélpapíron nyújtották be. Tordai Bencét azonnali kérdése elején figyelmeztette Latorcai János levezető elnök, amiért pártelnöknek szólította Orbán Viktort. Latorcai János ugyanis közölte: az Országgyűlésben csak tisztsége - Orbán Viktor esetében a miniszterelnöki pozíciója - alapján lehet kérdést feltenni valakinek.

(MTI)