Gulyás Gergely: Az uniós tagság nemzeti érdek

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt. 

Nagyobb szerepet kapnak az uniós ügyek

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést. Tárcájánál Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit a kapcsolattartásért felel majd.  Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat „az európai közösség sírásóinak tartja". 

Szerinte a közösség intézményeinek el kellene dönteniük, hogy értéknek tekintik-e az uniós jogkövetést. Az Európai Parlament ilyen szempontból is a deviancia megjelenítője – utalt vissza Ungár Péter (LMP) felvetésére egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, amikor az EP-ről azt mondta, ott a deviancia kerül többségbe. Rámutatott: uniós intézmények nem tartják tiszteletben azt, ha egy ország korrekt tárgyalások után lezár egy kötelezettségszegési eljárást. Akkor nem érdemes tárgyalni – jegyezte meg, a kérdéses ügyek közé sorolva a médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás kérdését, amelyeken, mint fogalmazott, az Európai Bizottság pecsétje van. 

A magyar demokrácia kérdéséről megjegyezte: számtalan területen bővültek az ellenőrző, alkotmányos intézmények hatáskörei.  Hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus. A migráció ügyét a kabinet a Lisszaboni szerződés értelmében tagállami hatáskörűnek tartja, és nem fogadja el a kötelező kvótát, kötelességének érzi képviselni a magyar emberek szándékát. 

A kormány a kérdést demokráciaproblémának is tartja – tette hozzá Gulyás Gergely –, hiszen az utolsó EP-választáson a kérdés még nem volt a politika homlokterében, ezért demokratikus döntést csak olyan testület tud hozni, amelyet már a válságot követően választanak meg. Az unió következő hétéves költségvetéséről úgy foglalt állást: jobb lenne, ha arról is az új Európai Parlament hozna végső döntést, de a magyar kormány konszenzus esetén nyitott a korábbi elfogadásra. 

A Brexit költségvetési hatásairól szólva elmondta: a kohéziós és agrártámogatások fontosak Magyarország számára, ezért az új kabinet nyitott a befizetések arányos növelésére. Leszögezte: a támogatás nem „könyöradomány", Magyarországot megilleti, hiszen tagdíjat fizet, lemondott vámbevétele jelentős részéről és megnyitotta piacait a gazdaságilag erősebb nyugat-európai társaságok előtt. Win-win helyzetnek nevezte a támogatások biztosítását, hiszen annak a nyugat-európai államok is jelentős haszonélvezői.  Szólt arról is: „fair" Brexitet tart fontosnak a kabinet, és bíznak abban, hogy 2020 végéig akár egy jövőre vonatkozó kereskedelmi megállapodás is megszülethet Nagy-Britanniával.  A már meglévő úgynevezett sárgalapos eljárás mellett az unióban támogatnák a piros laposat is a döntéshozatalban, amely meghatározott számú tagállami parlamenti tiltakozás esetén megállíthatna egy jogalkotási folyamatot, és nemcsak felülvizsgálatot érhetne el. 

Az európai kisebbségek sorsa nem érdekli az Európai Bizottságot

Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke a többi között arra kérdezett rá, hogy az őshonos kisebbségek ügyét hogyan képviselné a kabinet, valamint arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan segítené a jövőben. Tessely Zoltán fideszes alelnök arról érdeklődött, hogyan viszonyul a kormány az osztrák kormány döntéséhez, amely csökkentené az ott dolgozó egyes külföldiek, köztük a magyarok támogatásait.  Oláh Lajos DK-s alelnök arra is választ várt, hogy a jelölt elégedett-e a jelenlegi uniós pályázati rendszerrel. 

Ungár Péter (LMP) felhozta Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát az EP tagjainak devianciájával kapcsolatban és arra kérdezett rá, nyilvános lesz-e a korrupcióval kapcsolatos Greco-jelentés. Felvetette a Közép-európai Egyetem jövőjének kérdését is.  Hörcsik Richárd fideszes elnök arra várt választ: lezárható-e Nagy-Britanniával a tárgyalás jövő tavaszig. 

Gulyás Gergely kétségeinek adott hangot, milyen hatása lesz az EP-ben a Minority Safepack kezdeményezésnek, mert szerinte a bizottságot számtalan kisebbség sorsa érdekli, de az őshonos európaiaké kevésbé. Kijelentette: a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a jövőben nagyobb mértékben kell részesedniük az uniós támogatásokból, a velük szemben felállított szabályokra azonban csak csekély hatása van Magyarországnak.  Az osztrák kormány döntéséről a magyar kabinet úgy tartja: az a diszkrimináció tilalmába ütközik - fejtette ki -, egységes piacon a munkához kapcsolódó juttatásokat nem lehet nemzeti hovatartozáshoz kötni. 

Ungár Péter devianciával kapcsolatos felvetésére azt mondta: jelenleg az EP-ben a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a liberálisok adják a többséget, de szerinte ez 2019 után várhatóan nem így lesz, ezzel pedig a deviancia visszaszorulását is várja.  Elmondta azt is: az CEU kérdése nem uniós hatáskör, ahogy a Greco-jelentés is az Európa Tanácshoz köthető, így nem tartozik a bizottság hatáskörébe.  A Brexitről azt mondta: mindkét fél a tárgyalások lezárásban érdekelt. 

Gulyás Gergely miniszteri kinevezését a bizottságban hatan támogatták, míg hárman ellene szavaztak.

(MTI)