Magyarország mindig is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatra törekedett Romániával az ott élő magyar közösség érdekében – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán hétfőn. Szijjártó Péter arra reagált, hogy Mihai Tudose román miniszterelnök szerda este a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban egyebek mellett azt nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. A külügyminiszter szerint teljességgel elfogadhatatlan a 21. századi Európában, hogy egy komplett nemzeti közösséget és annak vezetőit akasztással, halállal fenyegetnek meg. A magyar kormánynak kötelessége világossá tenni, hogy egy ilyen kijelentés teljes egészében tarthatatlan, és kiírja Románia miniszterelnökét a kulturált európai politikusok sorából – fogalmazott Szijjártó Péter.
A külügyminiszter az Ukrajnában élő kisebbségek jogait még tovább korlátozó törvénytervezetekről azt mondta, a helyzet rendkívül súlyos, mivel senki sem vette komolyan azt a fenyegetést, amit az oktatási törvény jelentett. Ukrajna ahelyett, hogy feloldaná a konfliktusokat, újabb javaslatokat tett a nyelvhasználat és az állampolgárság korlátozására. Például a színházi előadásokon ki kellene írni ukránul is, mi hangzik el, illetve az újságokat is két nyelven kellene megjelentetni – mondta Szijjártó Péter. Az újabb korlátozások ellen a magyar kormány ugyanolyan keményen fel fog lépni, mint az oktatási törvény ellen – jelentette ki a miniszter.
Szijjártó Pétert kérdezték Mark Rutte holland miniszterelnök illegális bevándorlásról szóló nyilatkozatáról is. A holland kormányfő egy televízióban úgy fogalmazott, „nem mondhatod azt, hogy én ezt nem akarom, inkább kivásárolom magam akként, hogy pénzügyileg hozzájárulok egy másik országban való befogadásukhoz”. A külügyminiszter azt mondta, Magyarország álláspontja a migrációról egyértelmű és világos: Magyarország nem akar bevándorlóország lenni, a migrációra biztonsági kérdésként tekint, nem enged a kötelező betelepítési kvótát szorgalmazó nyomásnak, egyetlenegy illegális bevándorlót sem enged be, és továbbra is fenntartja, hogy Európát Európán kívül kell megvédeni.