Nacsa Lőrinc a Mandinernek: A szélsőségek ellen harcol az IKSZ

Az IKSZ tisztújítása előtt nem akart interjút adni, mondván a tisztújítás belügy, és válaszában úgy fogalmazott: „Meglátásom szerint egy interjú/riport rendkívül hasznos a szervezetnek, ugyanakkor csak olyankor van létjogosultsága, amikor egy általunk vitt politikai téma, ügy vagy jó projektről szól.” Ebből kicsit úgy tűnt, mintha önnek a sajtómegjelenés csak a saját ügyeik „propagandáját” jelentené. Tévedek?

Ha konkrét ügyekben szereplünk a sajtóban, akkor az üzenetünk átmegy, és annak kapcsán lehet sok minden másról is beszélgetni. A tisztújítás a szervezet belügye volt, és azt gondolom, hogy ha csak emiatt a téma miatt szerepelünk a sajtóban, az akár káros is lehet.

Hogyan került kapcsolatba a politikával?

Még az ellenzéki időkben, 2002-2010 között kerültem közel a politikához, akkoriban kezdett el érdekelni. Elmentem politikai fórumokra, vitákra, részt vettem akciókban, a 2006-os Gyurcsány Ferenc ellenes tüntetéseken. Ezek meghatározó élmények voltak számomra. Azt gondolom, hogy ez az időszak generációs élmény a korosztályunknak. De mindig is érdekelt a mások iránti tenni akarás.

És az IKSZ-szel?

Az értékrendemből fakad, hogy az IKSZ-et választottam. Keresztényként, kereszténydemokrataként ez volt az egyetlen hely, ahová fiatalként mehettem.

Korábban még elnökségi tag sem volt az IKSZ-ben. Honnan jött az indíttatás, hogy elnök legyen?

Az IKSZ nagyon sokat köszönhet a korábbi vezetőknek, így Rétvári Bencének, Stágel Bencének, Gaal Gergelynek és Hollik Istvánnak is. Ők építették fel és alakították aktív politikai közösséggé a szervezetet. De elérkezett az idő a fiatalításra. Ez meg is látszik a jelenlegi elnökségen, amelynek átlagéletkora jóval fiatalabb a korábbi elnökségénél. Ez új lendületet adhat a szervezetnek.

Hogyan? Mit csinálnak majd másképp, mint az elődjeik?

Kormányzati ifjúsági szervezetként van egy ide-oda kettős szerepünk. Egyrészt azt látjuk, hogy a kormány az utóbbi időkben elfelejtett beszélni a fiatalokhoz. A mi feladatunk lehet az, hogy elmondjuk a fiataloknak, mit tett értük a kormány, illetve hogy a kormány számít rájuk. Másrészt kormányzati ifjúsági szervezetként felelősségünk becsatornázni a generációnk véleményét, gondolatait a döntéshozók felé.

„Élő az IKSZ szervezete”

Milyen témákat karolnának fel?

Korábban már bejelentettem a „Netet nekünk!” programot, ami a fiatalok internethez és informatikai eszközökhöz jutását biztosítaná, mivel az internet ma már nem csak lehetőség, hanem kifejezetten hátrányt jelenthet, ha valaki nem jut hozzá. Fontos témánk még a HÖK-rendszer átalakítása, az egyetemi politizálás engedélyezése, illetve nemrégiben a feliratos filmek mellett álltunk ki a fiatalok nyelvtanulása érdekében.

Szeretnénk egy konferenciát szervezni az esetleges magyarországi olimpia kapcsán is. Egyrészt az IKSZ számára is nagyon fontos a sport. Másrészt amikor 2002-2003 körül felmerült már egyszer az olimpia ötlete, akkor az akkori kormánypártok csak arról beszéltek, miért nem lehet megvalósítani. Mi azt szeretnénk üzenni a fiataloknak, hogy igenis meg kell csinálni, mert ez egy lehetőség. Nehéz munka lesz, de sokat nyerhetünk vele.

Olyan helyzetben van az ország, hogy olimpiát tudjon rendezni?

Egyrészt ez jó pár év múlva lesz csak esedékes. A puding próbája pedig az evés. A 2017-es vizes világbajnokság meg fogja mutatni, hogy alkalmasak vagyunk-e rá. Szerintem igen. És szerintem az ország is lesz olyan helyzetben addigra. A magyar alapvetően egy pesszimista nép, de az ilyen sikerekkel erre rá tudunk cáfolni.

Ha már szóba kerültek a feliratos filmek. Mit szóltak a Szinkron dolgozók Szakszervezetének felvetéseire, akik azt kérték, hogy a szinkron mellett is álljanak ki? Reagáltak rá?

Le is ültünk egy asztalhoz egy újságírónak köszönhetően Galambos Péterrel, a szakszervezet vezetőjével. Nagyon-nagyon hasonlóan gondolkodunk erről. Mi is azt gondoljuk, hogy az idén 80 éves magyar szinkron becsülendő és megőrzendő. Ugyanakkor azt az opciót meg kell mutatni a fiataloknak, hogy válthassanak nyelvet a filmeknél.

Sok a Fidelitas-IKSZ kettős tag, az egyik alelnöküknek is van fideszes, fidelitasos kötődése. Van szükség két ennyire hasonló profilú szervezetre?

A fiatalok nézőpontjára levetítve ugyanaz a különbség a két szervezet között, mint a Fidesz és a KDNP között. A Fidesz egy nagyobb gyűjtőpárt, néppárt jellegűen működik, nagyon sokféle különböző irány megtalálható benne, ebben van az ereje. A KDNP-nek meg az IKSZ-nek meg abban, hogy világnézeti párt és szervezet. A kettő kiegészíti egymást.

Az IKSZ amúgy mekkora szervezet?

Most folyik a taglista revíziója, kötelezően zajlanak az országos tisztújítás után a helyi, megyei szervezetek tisztújításai. Utána kiderül a pontos szám.

De élő a szervezet, vagy csak papíron létezik?

Élő a szervezet. Erősek vagyunk Budapesten, de vannak nagyon erős vidéki központjaink is. Ez abban is megmutatkozik, hogy az alelnökök nagy része is vidéki. Nagyon jók a kapcsolataink a karitatív szervezetekkel, rendszeresen részt veszünk gyűjtésekben. Jelenleg is folyik egy ilyen akciónk, tartós élelmiszert, illetve pénzgyűjtést a kárpátaljai magyar szervezetek számára. De szeretnénk még szorosabbra fűzni az együttműködést a szakkollégiumokkal, egyházi és civil szervezetekkel.

„Az országnak nyugodt, mérsékelt, jobbközép irányvonalra van szüksége, nem pedig szélsőségekre”

Hogyan szólítanák meg a fiatalokat? Mintha a Jobbiknak ez jobban menne, mint a mérsékelt jobboldali szervezeteknek.

Ez igaz a mérsékelt baloldaliakra is. A következő évek nagy feladata mindkét oldal számára a szélsőségek ellen harcolni. Ez az IKSZ-ben kiemelt feladat lesz. Mind a szélsőjobboldali, gyűlöletkeltő és feszültségeket fokozó politikával szemben, mind a szélsőbaloldali – gondolok itt például a mindenkinek járó alapjövedelemre – ötletekkel szemben. Az országnak nyugodt, mérsékelt, jobbközép irányvonalra van szüksége, nem pedig szélsőségekre. Fontos feladatunk lesz a fiatalok ilyen irányú megszólítása. Ezt olyan témákkal tudjuk megtenni, ami őket érdeklik.

Az alapjövedelem szélsőséges téma lenne?

Igen.

Miért?

Azért, mert nem lehet általánosítani, nem lehet azt mondani, hogy mindenkinek járjon. Mi a munka alapú társadalmat támogatjuk, és azt hogy a rászorulók, elesettek kezét fogja az állam. De aki képes rá, az a munkája által tegyen hozzá ország jobbá tételéhez.

Tud mondani öt olyan intézkedést az Orbán-kormány tevékenységéből, ami kifejezetten a fiatalokat segítette?

Ifjúsági garancia program ilyen. Vagy a GYED Extrához kapcsolódó diplomás GYED, a családi adókedvezmény, a fiatal házasok támogatása... Elindult az Új Nemzedék Központ „Rólad szól!” elnevezésű konzultációja, ami pont arra irányul, hogy megszólítsa a fiatalokat. A kormány politikája arra mutat, hogy megéri családban élni. Nem csak szellemileg, lelkileg, hanem anyagilag is van. De említhetném azt a nagy EU-s programot is, ami a fiatalok vállalkozóvá válását segítette. A kormány mind gazdaságpolitikában, mind családpolitikában megmutatta, hogy érdemes és lehet boldogulni ebben az országban.

A fiatalok talán mégsem annyira elégedettek a kormányzati intézkedésekkel, hiszen rengetegen távoznak külföldre, és még nagyobb azok száma, akik ugyan még nem mentek el, de tervezik, vagy legalábbis szeretnének külföldre menni. Úgy tűnik, egyelőre az IKSZ „Gyere haza!” kezdeményezése nem vált be igazán.

Azt, hogy valaki kipróbálja magát külföldön, tanulásban vagy munkában azt természetesen mi is támogatjuk. Hiszen pont ez az egyik nagy értéke az Európai Uniónak. Utána versenyképes nyelvtudással vagy szaktudással, nemzetközi tapasztalattal tudnak hazatérni. Sok fiatal, aki elmegy, csak világot szeretne látni. A Gyere haza! program keretein belül már eddig is több száz fiatal kérdésére, problémájára próbáltunk választ keresni, tanácsot adni, nekik itthon munkát, lehetőséget találni, sokszor eredményesen. Ezt a megkezdett munkát is folytatnunk kell.

Mi a helyzet a fiatalabb korosztállyal? A felmérések szerint épp a 18-21 éves korosztályban a legnépszerűbb a Jobbik. Nekik mit lehet ajánlani a Jobbikkal szemben?

Egyrészt meg kell mutatni a szélsőségek veszélyeit. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a szélsőségek a feszültségkeltés mellett igazi választ nem nyújtanak a problémákra. Másrészt pedig be kell vonni őket a párbeszédbe. A Fidelitashoz hasonlóan mi is 2008 óta mondjuk, hogy engedélyezni kellene az egyetemi politizálást, de újabb és újabb falakba ütközünk. Pedig a hallgatókat érintő témákban rendezett közéleti viták segítenének abban, hogy megismerjék a különböző ifjúsági szervezetek nézőpontjait. Például egy közgazdasági egyetemen érdekelheti a fiatalokat, hogy mit gondolna a szervezetek a fenntartható nyugdíjrendszerről, egy bölcsészettudományi egyetemen meg mondjuk azt, hogy mi a véleményük a kultúráról.

De mintha az is számítana, hogy a Jobbik sokkal inkább közösségi érzést tud biztosítani a fiatalok számára, sokkal jobban odanyúlnak a fiatalokért, mint a kormánypárti ifjúsági szervezetek.

A kormányzat sose népszerű, a fiatalok körében meg pláne nem. Ellenzékiként könnyű pillanatnyi népszerűséget szerezni, hiszen csak nemet kell mondani, ami a fiatalok lázadásába pont belefér. Nyilván önkritikát és reflexiót is kell gyakorolnunk azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt években mit kellett volna jobban csinálnunk. Végig kell gondolni, hogy a következő három évben mi az, amit tovább kell vinnünk a korábbi módszerekből és mi az, amit nem. Az IKSZ két erős lábon álló szervezet. Az egyik a közösségi láb. Sok közösségi programunk van, és ezekre az elődeim is nagy hangsúlyt fektettek. A nyári táboron keresztül a filmklubon át a disznóvágásig, a közös kiránduláson át a sportprogramokig. Rendszeresen rendezünk előadásokat, beszélgetéseket. Ezek sokszor nyitottak, meg van hirdetve Facebookon, plakáton, akár egyetemeken. Nagyon fontos megerősíteni ezt a közösségi lábat, hiszen jó politika nincsen közösség nélkül. A közösség mellett viszont ott a politikai láb, vagyis hogy milyen ügyekért állunk ki. Tény, hogy a Jobbik jobban odanyúl a fiatalokért, közösségi élményt ad nekik, de általában ez a lázadáson és a nemet mondáson alapul, ami hosszútávon nem kifizetődő.

„Mutatja a kormány önreflexiós képességét, hogy végül nem lesz internetadó”

Az IKSZ mondhat nemet a KDNP-nek?

Természetesen. Hogy ha valamiben nem értünk egyet, azt nyugodtan megmondhatjuk. Nekünk az a feladatunk, hogy a fiatalok gondolatait elmondjuk a döntéshozóknak. Ilyen volt az internetadó is. Mi pont akkoriban terveztük a „Netet nekünk!” programot, azt internetadó pedig nem fért volna bele a mi programunkba sem, nem értettünk volna vele egyet.

Jelezték akkor is nekik, hogy ez nem egy jó ötlet?

Nem hivatalosan, de igen. Azt gondolom, hogy ez is mutatja a kormány önreflexiós képességét, hogy azt tudta mondani végül, hogy nem lesz internetadó.

Mit fog képviselni az IKSZ a felmerült felsőoktatási átalakítások kapcsán? Felmerültek olyan értesülések, hogy olyan népszerű szakokat is megszüntetnének, mint a nemzetközi tanulmányok vagy éppen a kommunikáció.

Várjuk ki a végét. Nem tudom még, hogy pontosan mi lesz, nem láttam a tervezetet. Amibe mi beleszóltunk, amihez javaslatot tettünk le és ami számunkra nagyon fontos, az a hallgatói érdekképviselet és a hallgatói önkormányzatok rendszere. Mi is örültünk annak, hogy a HÖOK kezdeményezte az elektronikus választás lehetőségét. Így várhatóan sokkal nagyobb lesz a részvétel a HÖK-választásokon, így a HÖK-vezérkarok legitimációja is. De felhívtuk a figyelmet HÖK-ös pénzügyi visszaélésekre is. Számunkra fontos, hogy a HÖK-ügy a hallgatók és ne a saját, illetve ismerőseik érdekeit képviseljék.

Visszatérve az IKSZ tisztújításához: a riválisa, Csontos Sandra kilépett a szervezetből. Ez okozhat bármilyen törést a szervezet életében? Mások is léptek ki?

Én nem tudok másról, de azt meg tudom erősíteni, hogy valóban kaptam egy kilépő nyilatkozatot a részéről, de ezt egy lezárt, belső ügynek tekintem.

Mint kereszténydemokrata, mit szól ahhoz, hogy a fideszes Ékes Ilona katolikus mivoltára hivatkozva beperelte a HVG-t annak karácsonyi címlapja miatt? (A HVG csütörtökön első fokon megnyerte a pert – a szerk.)

Azt gondolom, hogy mindenkinek a magánügye, hogy kit miért perel be, de persze lehet belőle közéleti ügyet kreálni. A mai sajtóban a gyűlöletkeltés, bizonyos közösségeknek a megsértése napi divattá vált. Ez nem helyes. Nem tudom, hogy erre a per-e a legjobb reakció. De a HVG ominózus címlapja szerintem is elítélendő, mint ahogy minden olyan cselekedet, ami bizonyos közösségek ellen és feszültségkeltésre irányul.

Na de nézőpont kérdése, hogy kit mi sért. Mindent megtiltani meg talán mégsem lehet.

Azt nem. Nyilván politikusokat, közéleti szereplőket be lehet támadni bármilyen felületen, ez teljesen természetes manapság. De ez a címlap vizualitásában volt sértő. Az áthallásos üzenete pedig talán káros is lehet, ami olyan fölösleges feszültséget generál, amire nincs szükség.

***

Fotók: Földházi Árpád.