A Demokratikus Koalíció állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól, mert úgy látja, hogy a kormány felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelési több ponton is szembe mennek az Európai Uniót jellemző értékekkel – közölte Niedermüller Péter EP-képviselő pénteken az MTI-vel. Úgy értékelte, a felsőoktatás helyzete 2010 óta kezdődően drámaian romlott, a kormányzat megpróbálja a lehető legszigorúbb állami, kormányzati kontroll alá vonni a felsőoktatást.
A kancellárok kinevezése után létre akarják hozni a konzisztórium elnevezésű intézményt, amelyik teljhatalmat kapna – mondta, hozzátéve: a rektornak nem lenne vétójoga a konzisztórium döntéseivel szemben, míg a testület mindenben dönthet. Niedermüller Péter szerint ezen az újabb testületen keresztül a kormány lényegében megszünteti a egyetemi autonómiát. A DK úgy látja: arról sem a kormányzatnak, hanem az egyetemek vezetőinek kell dönteniük, hogy mely szakot tartják meg és melyeket szüntetik meg.
Niedermüller Péter közölte, a kormány felsőoktatási elképzelései miatt a DK az Európai Bizottsághoz fordul. Hozzátette, tudják, hogy az oktatás tagállami hatáskörben van, de meg szeretnék kérdezni az oktatásért felelős biztost, hogy szerinte mennyiben egyeztethetőek össze a kormányzati elképzelések az EU oktatás- és foglalkoztatáspolitikájával.
Az LMP képviselője, Ikotity István sajtótájékoztatón arról beszélt: elkeserítő és óriási tévedés, hogy a gazdaság érdekeinek kellene a felsőoktatást alárendelni. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban azt mondta, a felsőoktatás átalakításának legfontosabb célja a magyar gazdaság igényeinek kielégítése. Ikotity István szerint ez a fajta, a gazdaságot előtérbe helyező hozzáállás az éhbérért dolgozó végrehajtó embereknek, szalagmunkásoknak teremt munkalehetőséget.
Megjegyezte, a felsőoktatás irányvonalát meghatározó testületben ott ül Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, miközben az MKIK-n kívül további 17 kamara is van, ezek képviselői azonban nem vehetnek részt a felsőoktatás átalakításának kidolgozásában. Az iskolabezárások, szakok megszüntetése ennek a gazdaságot előtérbe helyező szemléletnek a tünetei, amelyek ellen a héten több demonstráción is tiltakoztak az érintettek – mondta az ellenzéki képviselő, hozzátéve: Magyarországon nincs konszenzus arról, mi az oktatás célja, ezért az LMP egy tízpontos javaslatot készített a felsőoktatás átalakításához, amelyet széles körben meg kívánnak vitatni.
Pető Ernő, az LMP felsőoktatási szakszóvivője a sajtótájékoztatón azt mondta, „beteg elképzelés” az embereket nyersanyagnak tekinteni. Az a baj a kormány felsőoktatási víziójával, hogy elmaradott, nem tartalmazza az igazságosságot, társadalmi felemelkedést, olyan vízió, ami a kreativitás, innovativitás ellenében hat, és egy olyan gazdasági szerkezetet próbál konzerválni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara érdekeinek megfelelően, ami 30-40 ével ezelőtt volt Nyugat-Európában – értékelte.
Az LMP tízpontos programjának egyik eleme az igazságosság, mobilitás, hogy – például a tandíj eltörlésével és a nyelvi követelmények átalakításával – a felsőoktatási rendszer alkalmas legyen a társadalmi felemelkedésre, hogy a rossz anyagi helyzetű diákok is bekerülhessenek a felsőoktatásba. Szerinte a kormány koncepciója a nagyipar fejlődését követi, és meg kívánja szüntetni a fölöslegesnek ítélt kreatív szakokat. Pető Ernő jelezte: egyetértenek a szakok túlburjánzásnak megakadályozásával, de ennek véleményük szerint a túlzott specializációk eltörlését kell jelentenie.