Feltételekhez köti a tárgyalásokat a HÖOK

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a közgyűlés után az MTI-vel közölte: feltételként szabják, hogy a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folyjanak; a plenáris üléseket – ha a résztvevők konszenzussal máshogy nem döntenek – legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre, a kormány, és ha szükséges, bármely más résztvevő, biztosítsa az érdemi munkához szükséges anyagokat, beleértve a hiteles statisztikákat és hatástanulmányokat is, ha pedig ezek nem elérhetők, gondoskodjon a beszerzésükről. A hallgatói szervezet elvárása, hogy a közvélemény hiteles és gyors tájékoztatása érdekében a kormány a plenáris és munkacsoport-ülések tartalmilag pontos emlékeztetőit minél hamarabb, de legkésőbb 5 munkanapon belül hozza nyilvánosságra. Rögzítették, hogy a közös megegyezéssel születő döntésekre a felsőoktatási kerekasztal minden résztvevője magára nézve kötelezőként és végrehajtandóként tekint, a döntésekben meghatározott ütemezés szerint eljárva.

A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat megállapítja, hogy mély válságban van a magyar felsőoktatás, az egyetemeket és főiskolákat súlyos problémák terhelik, amelyeket a kormány elkapkodott és átgondolatlan intézkedései csak tovább erősítettek. Az elmúlt hetek zűrzavaros időszakát követően a felsőoktatási kerekasztal életre hívása azonban végre a megnyugtató megoldás reményével kecsegtetett. Kiemelik: mindenki közös érdeke, hogy – a szükséges kompromisszumok meghozásával – a felsőoktatás problémáit tárgyalások útján rendezzék. Elfogadhatatlannak tartják azonban, hogy a napirenden szereplő kérdések kapcsán az egyeztetési folyamat közben jogszabályi változások történjenek. Egy ilyen lépés – kiváltképp, ha az magát az alaptörvényt érinti – nemcsak inkorrekt, hanem megkérdőjelezi a kerekasztal mandátumát és kompetenciáját is - rögzítették. Hangsúlyozták: a HÖOK tevékenységét továbbra is pártpolitikailag semlegesen végzi. Nem zárkózik el viszont a politikai pártokkal való egyeztetéstől, de ezt csakis oktatási és ifjúsági szakmai kérdésekben teszi.

Nagy Dávid kiemelte: a HÖOK nem tud elfogadni olyan felsőoktatási átalakítást, amely a tandíj általános bevezetésével jár, és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatók továbbtanulását akadályozza, vagy kiemelkedő tehetségű állampolgárokat szorít ki a felsőoktatásból, illetve amely hátrányosan érinti a már felsőoktatásban tanulók jogait és kötelességeit. Megerősítették, hogy a HÖOK elutasítja a kényszeren alapuló röghöz kötést. A hallgatói szerződés vitatott társadalmi megítélése - ahogy azt többször jelezték - a téma tényadatokon alapuló, körültekintő vizsgálatát teszi szükségessé. A témában folytatott érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében arra kérik a kormányzatot, bocsássa mielőbb rendelkezésre a statisztikákat az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról, szakterületenkénti bontásban, az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, valamint az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számát. Kíváncsiak a külföldön dolgozó magyar állampolgárok által megtermelt, Magyarországra visszaérkező jövedelem volumenére is. Az esetleges megmozdulásokról szólva Nagy Dávid arról tájékoztatott: a HÖOK demonstrációit kizárólag az oktatás és az ifjúság ügyében, a magyar felsőoktatás felemelkedése érdekében szervezi. Alapvetésként rögzítették, hogy a HÖOK rendezvényei során mindig tiszteletben tartja mások jogait, szem előtt tartja a felsőoktatás évszázados szellemiségét, és nem csatlakozik pártpolitikai rendezvényekhez.