EB: Az unió működési szerződésébe ütközik a magyar jegybanktörvény

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel sérül az alapszerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a 127. cikk (4) bekezdése, amely szerint az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban – írja az Európai Bizottság honlapján olvasható közlemény, amelyet a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban adott ki a testület.

A Bizottság felszólítása nemcsak a jegybanktörvény, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg. Kifogásolja egyebek közt, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, illetve hogy a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza azt a lehetőséget, hogy az MNB bizalmas megbeszéléseket tartson. A kifogások közt szerepel továbbá, hogy az MNB-elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni.

Aggályosnak találta a testület annak az eskünek a szövegét is, amelyet a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak kell tenniük az országhoz és annak érdekeihez való hűségről. A kifogást az eskü kapcsán azért emelték, mert az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságnak mindemellett kétségei vannak az elnöknek és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a monetáris tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége – írják.

Ezenkívül alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás a jogszabályok alapján nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét.

A közlemény idézi José Manuel Barroso nyilatkozatát, amely szerint az EU Bizottság elnöke felkéri „a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű – az alkotmányra is kiterjedő – felülvizsgálatával jár. Ezzel a kérdéssel még azelőtt foglalkozni kell, hogy hivatalos tárgyalásokra kerülhetne sor az Uniótól és az IMF-től igényelt pénzügyi támogatásról” – tartalmazza a nyilatkozat.