Az Economist hosszú blogbejegyzésben számol be a médiatörvény körül kialakult helyzettel: az írás azzal foglalkozik, miért érezték fontosnak, hogy „átnyomjanak egy ilyen vitás szabályozást”. A cikk megjegyzi, a médiatörvény elhangzott indokai nem magyarázzák, hogy miért kellett közel 200 oldalas törvényt írni, miért kellett összevonni a közszolgálati média hírszerkesztőségeit, és miért fideszes delegáltak felügyelik a sajtót.
A szerző szerint háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy Orbán Viktor a kétharmados győzelmet a rendszerváltás befejezéseként értékeli, és szerinte ők az igazi demokraták, akik legyőzték a kommunistákat. Orbán az erőt erénynek tartja, ezért is lett az EU-elnökség jelszava az Erős Európa, amely azonban Európa többi részében tekintélyelvűségnek látszik - fogalmaz a bejegyzés. Az írás felidéz egy protokollvacsorát, amelyen egy meg nem nevezett magyar miniszter elismerte, a magyar médiatörvény szigorúbb, mint más országokban. Ezt azzal indokolta, hogy Közép-Európában a kormányoknak meg kell védeniük az embereket az antiszemitizmustól és a cigányellenességtől. A vacsoran végén azonban úgy fogalmazott, „oké, elbasztuk” - írja az Economist.
Az Origo megtudta, egy január 6-án este megrendezett budapesti vacsoráról volt szó, amelyen a kormány 55 brüsszeli újságírót látott vendégül. A vacsorán Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélgetett a meghívottakkal: „Hosszan, 30-35 percen át beszélgettünk a témáról, megkérdezték, miért volt szükség a törvényre, és részletekre is rákérdeztek” - fogalmazott a lapnak Fellegi. „Igen, mondtam ilyet, de nem pont így, és nem ebben az összefüggésben. Amikor arról kérdeztek, hogy hogyan értelmezzük a külföldi reakciókat, elmondtam, hogy szerintem a kialakult kommunikációs helyzetben magunk is vastagon benne vagyunk. Hogy ezt elcsesztük” - mondta a miniszter.