Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Pontosításokat kért a román külügyminisztérium Magyarországtól a kettős állampolgársági törvény módosításáról. Arra kíváncsiak, megfelel-e az új törvény nemzetközi jog előírásainak. Egy szociáldemokrata politikus ugyanis sérelmezte, hogy Magyarország etnikai alapon kíván állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak.
A bukaresti külügyminisztérium arra kíváncsi, hogy a nemrég kiegészített magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak, írja a Népszabadság. A román külügyérek azt követően léptek, hogy Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak", ami ellentétes a nemzetközi joggal. Éppen ezért Románia részletesen szeretne tájékozódni a magyar állampolgárság könnyített odaítélését kimondó törvényről.
A nemzetközi jog elvei szerint állampolgársági kérdésekben semmilyen alapon nem lehet megkülönböztetést bevezetni, elsősorban etnikai alapon nem, úgy, ahogyan ezt a magyar törvény jelenleg teszi, mutatott rá a román szenátor. Corlatean a román államfőt is bírálta, hallgatása miatt. „Első alkalommal történik meg a második világháború óta, hogy egy budapesti kormány vitassa a trianoni és a versailles-i békeszerződések rendszerét" - fogalmazott. A szenátor szerint az Orbán-kormány megkérdőjelezi a két békeszerződést, elavult, Trianont másféle üzenetekkel felruházó elméleteket tűz újra napirendre, és a határok nemzetközi egyezményekben biztosított sérthetetlenségét is megkérdőjelezi.