Orbán Viktor Szent István nyomdokain?

„A jelenlegi magyar miniszterelnökről gyakran mondják, hogy megosztó személyiség, akivel kapcsolatban végletesen polarizált a magyar társadalom. Ráadásul a nemzetközi porondon is hasonló vehemenciával vélekednek róla. István királyunknak pedig a történelmi megítélése ellentmondásos. Bár a hivatalos történetírás szerint ő az államalapító, neki köszönhetjük, hogy létrejött, Európához csatlakozott és fennmaradt a magyar államiság, ám ezzel szemben él egy olyan vélekedés is, hogy elpusztította az ősi magyar hagyományokat, és külföldi hatalmaknak vetette alá magát és az országot.

Utóbbira könnyen és előszeretettel mondja azt az önmaga vállát folyton veregető városi értelmiség, hogy ezek fantaszták és vidéki bunkók képzelgései. Ugyanakkor István érdemeit tagadni, kétségbe vonni is egy felületes divat mostanában. A két oldal természetesen meg sem akarja hallani egymás érveit. A »Koppány-rajongók« végtelenül dacosak, a mainstream álláspontot képviselők (tehát akik Istvánt pozitívan ítélik meg) pedig végtelenül lekezelőek. Önmagukat és álláspontjukat nagyon tudományosnak tartják, miközben amit képviselnek, az valójában pusztán egy doktrína. Merthogy István lépései helyesek voltak-e, az nem történelmi-tudományos kérdés… hanem egy vélelem. Sem bizonyíték, sem cáfolat nincs rá. Vannak történelmi tények, de ezekből még nem következik, hogy helyesen döntött István, amikor Magyarország európai integrációját választotta.

Ez történt ugyanis. Az addig kalandozó, portyázó, háborúzgató, erősen önjáró magyarok „lehiggadtak” és államot alapítottak. Felvették a diplomáciai kapcsolatokat. A pápával és a Német-Római birodalommal való viszony különösen fontos prioritást élvezett. És bár nincs rá bizonyíték, hogy ez volt a jó választás, mégsem tapogatózunk azért teljesen a sötétben. Európa akkoriban ugyanis felemelkedőben volt. Sőt, nem csak felemelkedőben. Hanem egy paradigmaváltás is lezajlott. A Római Birodalom kettészakadását, majd Róma elestét követő kaotikus évszázadok, a különböző, államszerveződést nem ismerő ázsiai népek betörései, közben Bizánc lassú hanyatlása közepette Nyugat-Európában valami történt. Nem tudjuk, hogy pontosan mi. Nem csak a sci-fi, de a modern fizika is használja és kvantumugrásnak nevezi az ilyet; amikor hirtelen valami olyan fundamentális változás, előrelépés történik, ami nem követi az addigi, lineáris fejlődést, nem jelezhető előre. A kerék, a gőzgép, a relativitáselmélet, az atombomba felfedezése… sőt, maga a kvantumfizika is ilyen; utóbbinál az elnevezés sem véletlen.”

Nyitókép: Mátrai Dávid