„A jogállamisági rendelet európai parlamenti főtárgyalója legalábbis már egy évvel ezelőtt azon ujjongott, hogy 2021 új fejezetet nyit a jogállamiságban. Értsd: a brüsszeli pénzcsapot spanyolcsizmának használva szorongatják majd meg a renitens magyarokat és lengyeleket. Előzőleg nem váltak be a választásokhoz fűzött várakozásaik: 2018–19-ben a magyar és a lengyel kormánypártok is elfelejtettek megbukni.
Mélyebbre nyúltak hát a szerszámosládába, és nicsak, éppen kézre akadt egy jókora jogállamisági mechanizmus! Fellapozták, mikor is lesznek újra magyar választások, mikorra kell hát, hogy foganatja legyen a brüsszeli megszorításnak. Sajnos nagyon közeli időpontot, 2022 tavaszát mutatta a falinaptár. Ezért felgyorsították az egész folyamatot, a magyar és lengyel megsemmisítési kereset nyomán gyorsított eljárásra szorítva rá az EU bíróságát.
De az időzítés mégis kezd megcsúszni. Már lassan 2022-t írunk, és még csak az uniós bíróság főtanácsnoki indítványát hozta a Mikulás, az ítélet hetek múlva születik meg. Sem túl-, sem lebecsülni nem érdemes a főtanácsnok véleményét, aki – ahogy arra a magyar kormány is számított – úgy véli, a keresetet el kell utasítani, a jogállamisági rendelet jogszerű. Noha ellenzéki politikusaink feltűnően örvendeznek, ez még nem a verdikt; igaz, az esetek többségében a talárosok igazat adnak a főtanácsnoknak. Ez történt akkor is, amikor ugyanez a spanyol jogász, Manuel Campos Sánchez-Bordona a civiltörvény ellenében foglalt állást.
Talán látszik mindebből, jogi köntösbe bújtatott politikáról van szó. A választások előtt óriási a tét. Meg akarnak szabadulni Orbántól, de félmillió előre kitöltött szavazólapot mégsem postázhatnak ide. Az Európai Parlament a bizottságot gyepálja, hogy csináljon már végre valamit, mindjárt voksolnak a magyarok, de nem szorítja Orbánt a spanyolcsizma.”
Borítókép: Katarina Barley (Fotó: MTI/EPA/ Hayoung Jeon)