Kiszelly Zoltán posztjában felsorolta a résztvevő pártokat:
„Fidesz – Magyarország
Prawo i Sprawiedliwość (PiS) – Lengyelország
Rassemblement National (RN) – Franciaország
Lega – Olaszország
Fratelli d’Italia – Olaszország
Vox – Spanyolország
Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Ausztria
Vlaams Belang (VB) – Belgium/Flandria
Bălgarsko nacionalno dviženie (VMRO) – Bulgária
Dansk Folkeparti (DF) – Dánia
Eesti Konservatiivne Rahvaerakond (EKRE) – Észtország
Perussuomalaiset (PS) - Finnország
Ellinikí Lýsi (EL) – Griechenland
Lietuvos lenkų rinkimų akcija (LLRA) - Litvánia
JA21 – Hollandia
Partidul Național Țărănesc Creștin Democrat (PNT-CD) – Románia”
A Fidesz márciusban szakított végleg az Európai Néppárttal, miután éveken át tartott belső harca a nyugat európai pártok alkotta szövetséggel a párton belül. Amint azt megírtuk, a Fidesz távolodása a német CDU által dominált Európai Néppárttól hosszas folyamat eredménye.
Az utóbbi időben, kezdve Matteo Salvini, Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor budapesti találkozójával, egyeztetések sora ment végbe eltérő jobboldali politikai erőkkel, minek végén jött létre a jelenlegi szövetségkötés.
Az európai jobboldal ma három nagyobb egységre oszlik, ebből kettő található az EPP-től jobbra: a 62 mandátummal bíró ECR-frakció, amelyet a brexitig a brit Konzervatív Párt dominált, azóta pedig a harmadát adó lengyel kormánypárt, a PiS irányít, egységben Giorgia Meloni Olaszország Fivérei (FdI) pártjával, valamint a cseh Polgári Demokrata Párttal (ODS). Egy lépéssel jobbra található a 75 fős Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoport, amelyet olasz–francia–német triumvirátus vezet: idetartozik Matteo Salvini Ligája, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, valamint az Alternatíva Németországnak (AfD), és itt politizál az Osztrák Szabadságpárt (ÖVP) és a holland Szabadságpárt (PVV) is.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd