Budapest D.C.

„A rendszerváltás – a kezdeti liberális városvezetés ellenére – alig változtatott Budapest státuszán. Elsősorban főváros maradt, és ha másodsorban is, de európai jellege nem veszett el teljesen. Sajnos ennek az időszaknak az emblematikus beruházása – a Bán Ferenc tervezte Erzsébet téri Nemzeti Színház – a legelső Fidesz-kormány puccsa miatt nem épült meg. Ez az épület lehetett volna a régóta hiányzó »kristályosodási pont«, amely köré elhelyezkedhetett volna az ország fővárosa és Budapest új centruma.

Egyetlen diktátor sem volt olyan veszélyes a városra, mint Orbán Viktor rossz ízlése. A kormányfőt csak saját hatalmi pompájának giccses hirdetése és a sport-világhatalmi téveszme instruálja. Sajnos tudja, hogy Felcsút egyik vágyának a kielégítésére sem alkalmas. A baj az, hogy Budapest sem, amit viszont ő nem hisz el. Ami a Várral és a Kossuth térrel történik, az anakronisztikus történelmi paródia, a legkevesebb, ami elmondható e két sokkal jobb sorsra érdemes központi helyről az az, hogy a köztársasági eszme tagadása. A Liget, a Duna Aréna, a Puskás stadion, az új ferencvárosi atlétikai gigaberuházás (és szinte minden más terv) a kultúra rombolását, a lumpen-turizmus (lásd sport-turizmus) kiszolgálását jelenti, és a budapesti élet züllését eredményezi. És akkor még a Széchényi Könyvtár meg a Természettudományi Múzeum kitelepítését, illetve az állatkerti beton szarkofágot (biodóm) nem is tettük a számlára. A rossz ízlés és az ártó szándék naponta keseríti el a Budapestet szerető magyarokat.

Budapest 23 kerületének meg kell szabadulnia mind a kormányhivataloktól, mind pedig a sportturistáktól. A kormány vásároljon magának egy nagy zöld mezőt, nevezze el 24. kerületnek. Építsen oda egy kormányzati negyedet és 5 stadiont. Hozzá olimpiai és kormányzati falut. Vezessen oda kis, nagy és gyorsvasút.

Kedves Kormány! Kedves Főváros! Váljanak el. Mindketten jobban járnak.”