Tisztelt Főtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A magyar nemzeti össztermék 25 százalékát ma a digitális gazdaság állítja elő. A szektor közvetlenül és közvetve mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, és ha az arányok nyelvén beszélünk, ez a harmadik legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Szóval, Hölgyeim és Uraim, Magyarország már most is egy digitális gazdaság Európa szívében. A jövő nálunk már elkezdődött, és abban bízunk, hogy Európa is teljes lendülettel ebbe az irányba fordítja majd a szekerét. Európaiként mondom, egy európai ország miniszterelnökeként mondom, hogy Európának, az uniónak végre le kellene zárnia a digitális gazdasággal kapcsolatos vitákat, és végre egységesen kellene cselekednünk. Meg kell értenünk, hogy a világ megváltozott Európa körül. Az Európa által dominált világnak már réges-régen vége. Akkor is, ha mi itt, Európában esetleg ezt nem vesszük, nem vettük időben észre. A világ teljesen más irányba halad. Ma még a G7 és G8 világában élünk, de ha valaki olvas, és jól olvas a jelekből, akkor láthatja, hogy a G2 világa felé tartunk, vagy talán már bele is léptünk, és Európának alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, és meg kell értenie, hogy az ilyen intézményeknek, mint amilyen az Önöké, amilyen az ITU, ezeknek a szerepe ebben az előttünk álló, G2-re épülő világban sokkal nagyobb lesz, mint most. Ez a szerep nőni fog. És Európának sokkal nagyobb szüksége lesz az ilyen szervezetekre, mint korábban volt. Ezért Európának támogatnia kell az ITU-t és az ehhez hasonló szerveződéseket, mert egyébként Európa nem tud érvényesülni az előttünk álló modern világban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Fontos, hogy Európában megértsük, hogy a kis- és középvállalkozásokat kiemelten kell támogatnunk. Minél erősebbek az európai kis- és középvállalkozások, annál inkább sikeresek lesznek a nemzetgazdaságaink. Miniszterelnökként, mélyen tisztelt Főtitkár Úr, én leginkább azzal a kihívással küzdök, hogy ahogy egyre inkább digitalizálódik a gazdaság, hogyan lehet olyan politikákat kialakítani, hogy a digitalizációnak az áldásaiban ne csak egy szűk elit, és ne csak egy szűk nagyvállalati világ részesedjen, hanem eljusson mindenkihez. Nekünk, politikusoknak olyan programokat kell kigondolnunk és végrehajtanunk, amely alkalmazkodik ahhoz a tényhez, hogy a digitalizáció az életünk egészét érinti. Ezért el kell juttatnunk a digitalizációt a legtávolabbi faluban élő gazdákig, a kórházakig, a kistelepülésekig, a kis- és közepes vállalkozásokig, hogy mindenki, minden egyes polgár, minden egyes vállalkozás nyertese legyen és ne elszenvedője a digitalizáció okozta változásoknak. Ha nem tudunk ilyen politikákat kialakítani, akkor a népességeink, minden országban, egy része, talán tekintélyes része éppen hogy szembe fog fordulni a digitalizációval. Nekünk meg kell értetnünk, hogy ez nem szét fogja szakítani a társadalmainkat, hanem egy lehetőséget ad arra, hogy mindannyian még inkább bekapcsolódjunk a közös életünkbe. Akkor is, ha a Budapesttől élő legtávolabbi élő kis falu polgárai vagyunk, vagy ha nem az elithez tartozunk, hanem egy betanított munkából tartjuk fönn magunkat és a családunkat.