Az ökoszorongás lélektana

„Most aztán tényleg baj van! Elég a Föld tüdeje, mind meghalunk, megfulladunk, mert a felelőtlen brazil elnök kiirtja az esőerdőt! Az elmúlt hetekben másról sem szóltak a hírek, egy magára valamit adó facebookozó pedig nem is posztolt másról, mint az égő erdőkről, haldokló állatokról. Na meg a főellenség Bolsonaróról és szövetségeseiről: Trumpról és Orbánról.

Az amazonasi erdőtüzekből globális hisztéria lett, a brazil elnökből pedig maga a Sátán, aki a felvilágosult világpolgárok szemében már-már az amerikai elnököt is előzi a kiiktatandó személyek listáján. Közben szépen lassan azért napvilágot láttak a valódi, tényeken alapuló írások is, de ezek többnyire nem ütötték át az ökoszorongás védőpáncélját.

Muszáj leszögeznem, hogy magam nem vagyok sem erdőmérnök, sem pedig az amazonasi ökoszisztéma szakképzett ismerője, ebből adódóan bármi, amit le­írok, laikus vélemény. Ugyanakkor vettem a fáradságot, és legalább megpróbáltam utánanézni a releváns tényeknek, eközben pedig arra jöttem rá, hogy akik a globális hisztériát keltik, elmulasztották ugyanezt. Nekik az a fontos, hogy égő erdőkről osszanak meg képeket, és ezzel megmutassák, nekik mennyire fontos a természet. Így tettek a különböző hírességek Leonardo DiCapriótól Madonnáig, Cristiano Ronaldótól az olyan haladó politikusokig, mint Emmanuel Macron és Justin Trudeau. Persze az már senkit sem érdekel, hogy a képek húsz-harminc évvel ezelőtti tüzeket ábrázolnak, esetleg nem is Brazíliában készültek…

Ha valaki meg merészeli kérdezni, hogy pontosan mekkora a baj, akkor az általában elvből kirekesztendő kétkedő, maradi trumpista, fasiszta, Orbán-hívő lesz, akinek nincs helye a civilizált társadalomban. Ha valaki mégis szóba áll a kérdezővel, akkor egyetlen adattal támasztja alá az aggódást: idén 83 százalékkal több tűz van, mint egy évvel korábban. Rendben, és mindez hogyan néz ki az elmúlt ötven év átlagában? Erre már nincs válasz, és való igaz, a fellelhető adat is kevés. Az általam talált leghitelesebb forrás szerint idén augusztus 21-ig majdnem százezer tüzet regisztráltak a térségben. Rettenetes, ugye? Főleg, ha hozzávesszük, hogy egy évvel korábban ugyanebben az időszakban kevesebb mint ötvennégyezret. Itt tényleg nagy baj lesz – gondoltam joggal. Aztán további kutatásaim során rájöttem, hogy 2018 különösen jó év volt az erdőtüzek szempontjából, de például 2016-ban ugyanebben az időszakban százhatezer tüzet regisztráltak; többet, mint most. Aztán megtaláltam a NASA vonatkozó kutatását, amely szerint az idei amazonasi erdőtüzek elmaradnak az átlagos szinttől. A legérdekesebb mégis az volt, amikor rájöttem: Afrikában jóval nagyobb területen égnek az őserdők jelenleg is, azzal mégsem foglalkozik a média.

Az emberek szeretnek rettegni, vagy legalábbis megmutatni a közösségi médiában, hogy ők rettegnek. Erre pedig globális iparág épült. Azok, akik most az Amazonasért aggódnak, pontosan ugyanazok, akik a francia trikolórra változtatták profilképüket a Bataclan koncertteremben elkövetett merénylet után. Még a mottó is ugyanaz. »Pray for Paris/ Pray for Amazonia.« Önök szerint van akár csak egy is, aki valóban imádkozott, akár csak egyszer is, vagy ez csak egy jól csengő szöveg?

A valóság, hogy a Bataclanban történtekhez hasonlóan az amazóniai tüzek is valódi szörnyűségek. Viszont ahogy a Bataclannál sokkal súlyosabb merényletek is történtek már, úgy a jelenlegi brazil helyzet sem egyedülálló. Ráadásul a helyzet sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. Merthogy a farmerek nem azért irtják ki az erdőt, mert gonosz vezérükhöz, Bolsonaróhoz hasonlóan eredendően romlottak, és életcéljuknak tekintik Földünk elpusztítását, hanem azért, hogy termőföldet nyerjenek. Ilyet látott már a világ, egy időben Európában is általános volt.”