Oroszország támogatja Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Az európai elit Farage után Orbánnal és Salvinivel ijesztgeti azokat, akiknek nem tetszik a status quo: jöhet itt még rosszabb is.
„Mi sem jellemzi hívebben a magyarok végtelenül gyarmatias gondolkodását, mint hogy minden európai történést a »jó-e ez Orbánnak?« nyomorúságos optikáján át vizsgálnak. S miközben a világ ezer további szempontját kizárják, még e téren sem tudnak mértéket tartani: egyik magyarázat szerint a felcsúti rohadék elbukott, napjai meg vannak számlálva – a másik narratíva szerint a miniszterelnök úr zseniális stratéga, aki minden történéssel előre számolt, úgyhogy Soros napjai vannak megszámlálva.
A senkit nem érdeklő valóság ezzel szemben az, hogy Orbán ezúttal veszített, és kármérséklést folytat, miközben a német kancelláron és a francia elnökön kívül valójában senki sem nyert – legfeljebb az ipari és pénzügyi lobbi, melyeknek kifejezetten hasznos, hogy az Uniónak sem erős vezetője, sem egységes akarata nincs, így könnyedén érvényesíthetik rövid távú profitérdekeiket, miközben az átfogó integrációnak, a szociális és szolidáris Európának, a közös külpolitikának és haderőnek, vagy az egységes klímapolitikának a körvonalai sem látszanak. S a fenti céloknak nemcsak gazdájuk, de még csak valamirevaló ellenzőjük sincs. Az európai elit Nigel Farage után a lábszagú Orbánnal és Salvinivel ijesztgeti azokat, akiknek nem tetszik a status quo: jöhet itt még rosszabb is. Ez azonban nem tényleges konfliktus – amíg a német részvénytársaságok elégedettek Orbán szolgálataival, addig a hatalma sem lesz veszélyben. Néhány megrovás itt, némi pénzbüntetés ott, de a számlát végül úgyis a magyar adófizetők állják majd.
Ebben a langyos politikai posványban kifejezetten üdítő élmény egy olyan magyar politikust látni, aki globális léptékben gondolkodik, és demokratikus elveket kér számon. Donáth Anna kapcsán mindig az volt a félelemem, hogy egy ennyire jó nő, aki ilyen jól beszél, mennyi kárt okoz majd, ha képességeit a genderdiskurzus vagy a Gyurcsánnyal való összefogás szolgálatába állítja – és ez részben sajnos teljesült is. Annál meglepőbb és örömtelibb, hogy most épp ő mutat fel valódi progressziót, valódi képviseletet, valódi kritikát és valódi demokratizmust az Európai Parlamentben. Tisztelet.”