1848 – Függetlenség – 2019

„Kell-e a független Magyarország a mai Európának? Van-e mozgástere egy független Magyarországnak? A magyar kapitalizmus a rendszerváltás szülöttje. A rendszerváltás nem forradalom volt, hanem egy legújabb kori »kiegyezés« a nyugati világ, a magyar polgári ellenzék és a hatalmat addig gyakorló politikai erők között. Az így szerzett függetlenség eleve korlátozott volt, hiszen a rendszerváltás politikai és anyagi támaszát a nyugati tőke adta, és nyilvánvaló volt csatlakozásunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A mai magyar tőkésosztály nem Kossuthként gondolkodik, nem akar szakítani. Széchenyiként a fennálló rendszeren belül akar reformokat és fejlődést. Elfogadja a NATO és az EU uralkodó szerepét, mint ahogyan egykor Deák és Andrássy elfogadta Ferenc Józsefet közös uralkodónak.

De ne legyünk igazságtalanok! Ne mossuk össze a liberálisokat, akik »európai egyesült államokban« gondolkodnak a nemzeti-konzervatív erőkkel, melyek erős nemzeteket akarnak és belőlük felépíteni a nemzetek Európáját!

A liberálisok választása egyszerű. Értik ugyan, hogy a magyar emberek féltik a függetlenséget, ezért már azt hirdetik, hogy »merjünk hazafiak lenni«. A szocialisták talányosabban három szót kapcsoltak össze: »Haza. Szeretet. Európa«. A lényeg ugyanaz: egységes tőkés Európa, ahol a függetlenségről már nincs értelme beszélni, hiszen minden jog egy közös európai birodalom kezébe kerül, a döntések hátterében pedig a bankok, a liberális tőke áll.

A nemzeti-konzervatív erők is azon vannak, hogy a »piacgazdaság, a demokrácia«, azaz a kapitalizmus megszilárduljon, de ők több tényezőre építenek. Úgy gondolják, hogy az Egyesült Államoknak katonai téren meg kell és meg lehet adni mindent, amit kérnek, de a magyar szuverénitás is megmarad. A baj az, hogy az USA egyre többet kér.

Franciaország újabb és újabb Trianonokat akar Magyarországra erőltetni. Az ő szövetsége, mint már annyiszor, most is Románia. Macron legújabb javaslata az »európai újjászületés közös építésére« napóleoni terv Napóleon nélkül.”