Beijedtek Orbán javaslatától a németek, fel is mondták gyorsan a sablondumát
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Az egész plakátháborúsdi arról szól, hogy a magyar vezetés úgy érzi, itthon és külföldön is támadják. Interjú.
„Elnevette magát, miközben a plakátról ismert szlogent idézte. Ez vonatkozik az egész külpolitikai vonalvezetésre?
Semmiképpen sem, viszont úgy gondolom, hogy egy igazából erős és büszke ország vezetésének ezt eszébe sem jutna óriásplakátokon hirdetni. Az egész plakátháborúsdi arról szól, hogy a magyar vezetés úgy érzi, itthon és külföldön is támadják.
Tehát a keleti nyitás üzenete, hogy a magyar vezetés megmutassa, mi nem csak a gazdaságban vagyunk képesek unortodox lépésekre, de roppant önálló és innovatív a diplomáciánk is.
Igen, és ráadásul ebben az értelemben egyébként akár sikeresnek is lehet nevezni. Ami a gazdasági eredményeket illeti: még jöhet pozitív fordulat. A Kelettel való üzletelés sok időt, türelmet és tapasztalatot igényel.
A magyar diplomáciának mindenesetre sikerült kiváló kapcsolatokat felépítenie számos autoriter vezetővel vagy diktátorral is, közöttük például az azeri, a türkmén, a kazah vezetővel. Szijjártó Péter a tömeggyilkosságokért felelős Fülöp-szigeteki elnökkel parolázott, Orbán Viktor a vaskezű egyiptomi elnököt dicsérte Budapesten. Ez mire jó?
A szándék az, hogy megmutassák: mi az Európai Unió tagjaként is képesek vagyunk különutas politikára. Orbán Viktor egyébként azoknak a tradicionalista politikusoknak a képviselője, akik azt mondják, hogy az államok közötti kapcsolatok nem az emberi jogok vagy a demokrácia kiterjesztéséről szólnak, sokkal inkább a helyi érdekek mentén megvalósított együttműködés fejlesztéséről. Ebbe a körbe tartozik annak következetes képviselete is, hogy Magyarország érdeke elsősorban gazdasági érdek: a magyar áruk, szolgáltatások eladása külföldön. A tradicionalisták, Lukasenkótól Putyinig, az államot igyekeznek megerősíteni, és ebbe az Orbán-kormány irányvonala is beleiilik.”