Menekültkérdés: verseny a szavazók megnyeréséért vagy valóban tömegek akarnak Magyarországra jönni?

„Évi 500 ember megóvása semmilyen terhet nem jelent sem a magyar állam, sem a társadalom számára, ahogyan a tervezett 370 menekült tervezett átvétele sem jelentene semmilyen terhet, amely módszerrel az EU-ban kvótaszerűen osztanák el a menekültek egy részét. Szintén téves a menekültek által elkövetett tömeges bűncselekmények vizionálása. Jelenleg az is látható, hogy a nem menekült gazdasági bevándorlók nem választják lakóhelyüknek az országot, és amint lehet, továbbmennek Nyugat-Európába. Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, ha csak négyszáz kilométert utaznak nyugatra is öt-nyolcszor annyit kereshetnek ugyanazon munkáért /ld. a vonatkozó OECD statisztikát/.

Az is látható, hogy kiemelten fontos lenne a menekülttáborok, illetve környékük infrastrukturális fejlesztése, tekintettel az áthaladó tömegekre, és jelenleg pont ezzel ellentétes folyamat zajlik. A legújabb terv, nevezetesen, hogy megszüntetik a menekülttáborokat éssátortáborba telepítik a menekülteket, szintén alapvető gondokat fog okozni: egyrészt nem konform vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel, másrészt az embertelen bánásmód tilalmába is ütközhet. A táborokkal kapcsolatos gondokat nemzetközi szervezetek évek óta jelezték, a problémára az Európa Tanács vonatkozó jelentése is rámutatott, illetve a magyar hatóságok eljárásához kötődően a Strasborgi Bíróságnak az embertelen bánásmódra vonatkozó ítélete is született. E fejlesztésekre a magyar állam jelentős összegeket kap, azok egy részének elvégzése nem pusztán a emberiesség miatt lenne fontos, hanem nemzetközi jogból eredő kötelessége is.

Jelenleg a táborokon belül embertelen körülményeket találunk, súlyosan túlterheltek-túlzsúfoltak (Debrecenben 800 férőhelyre 1600 ember jut). Higiéniai problémák vannak (például terjednek a poloskák és egyéb bogarak, élősködők, valamint a tisztálkodási lehetőségek limitáltak). A menekültek megfelelő jogi vagy egyéb segítséget nem kapnak (utóbbira szintén az Európa Tanács jelentése mutatott rá). A nemzetközi szervezetek mellett az alapjogok biztosa is rámutatott a problémákra (ld. pl. itt, itt vagy itt, a 2014-es tevékenységről a jelentést ld. itt, 129. oldaltól. Legutoljára a menekültügy őrizet botrányos jellegéről is készült jelentés, melyet 2015 áprilisában tették közzé). Hangsúlyozandó, hogy ezen táborok és infrastruktúra felállítására tízmilliárdokat kaptunk korábban (ld. a 6. pontot).

Emellett nem szabadna elbagatellizálni a helyi lakosok valós alapokon álló igényeit és félelmeit. Ilyenek lehetnek az együttélés kereteit segítő, jelenleg teljesen hiányzó programok, melyek néha alapvető dolgokat pótolhatnának. Könnyű ugyanis toleranciáról beszélni, ha a helyi lakosok például képtelenek kommunikálni a menekültekkel nyelvi hiányosságok miatt (amúgy is, Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban az idegen nyelvet beszélők aránya, mindössze 35% beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel az ország az utolsó helyen áll az EU-ban). A táborok környékén angolul vagy idegen nyelven semmilyen tábla nincsen (még a tábor létét, helyét sem jelzik), a menekültek szinte hasznavehetetlen térképekkel bóklásznak és nincs harmadik fél, aki a hasonló gondokat menedzselné (a civilek tevékenysége ilyen szempontból hasznos, ám egyrészt vannak települések, ahol nincsenek jelen, máshol pedig csupán kezdeti lépések történtek).

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapja szinte hasznavehetetelen, roppant kevés információ elérhető rajta, a táborokról szinte semmilyen információ nincsen. Szintén alapvető hiányosság, ha a helyi szokásokat-konvenciókat nem magyarázzák el az ideérkezőknek, és az ideérkezők amúgy tolerálható szokásait sem ismerik az érintett alkalmazottak és környékbeli lakók. Úgyszintén jellemző az érzékenyítő tréningek teljes hiánya a táborok környékén. Ehhez képest számtalan olyan hír van terjedőben, amely »vad menekülthordákól« szól, miközben tízezrével érkeznek és mennek tovább békésen az országból, és bűncselekmények elkövetése nem jellemző. A feszültségek elsimítására és az emberi együttélés megteremtésére eddig igen kevés hivatalos intézkedés született, sőt, inkább az ellenkezőjét, a konfliktusok generálását lehet tapasztalni.

Összességében nézve, a fentiek alapján megállapítható, hogy a menekültekre vonatkozó negatív, túlemocionált kijelentések leginkább politikai célokat szolgálnak (ami a Századvég szerint, úgy tűnik, sikeres taktika). Annál is inkább igaz lehet ez, mert a magyar átlagpolgár menekülttel szinte sohasem találkozik. Ez ugyanakkor roppant veszélyes utca: aki mesterségesen pogromhangulatot hoz létre és a történelmünkből ismert rasszizmusra épít, előbb-utóbb ugyanennek a tendenciának válik majd az áldozatává.”