„Az ezen a néven 2004 óta létező DNA-nak két fontos legitimációs bázisa van a működését és hatáskörét szabályozó törvényi keret mellett: a belpolitikai támogatottsága, valamint a külpolitikai szereplők Romániára gyakorolt nyomása.
A belpolitikai népszerűségéről elég annyi mondani talán, hogy Romániában 2004 óta majdnem minden kiélezettebb választási hajrát a korrupcióellenesség mantrájával és ígéretével nyertek meg. A jobboldali Traian Băsescu 2004-ben úgy tudott az államelnök-választás második fordulójában fordítani, és legyőzni Adrian Năstaset, hogy a politikai osztály megtisztítását ígérte. De az elmúlt év őszén ugyanígy tett Klaus Johannis jelenlegi államfő is, aki Băsescuhoz hasonlóan vert helyzetből fordított. A DNA emellett az egyik legnépszerűbb intézménynek számít Romániában. A legfrissebb felmérések szerint februárban 58,9 százalékos bizalmi indexen mérték, ami meglehetősen magasnak számít. Ezzel szemben például a Parlamentben csak a megkérdezettek 17,5 százaléka bízik.
A DNA ugyanakkor hangsúlyos külpolitikai hátszelet is kap. Az uniós Együttműködési és Értékelési Mechanizmus – amely Románia igazságügyi előrelépéseit vizsgálja – jelentésében az ügyészség teljesítményének szánják az egyik legfontosabb szerepet. Van azonban a DNA-nak egy geopolitikai kontextusból fakadó jelentősége is. A térségben érzékelhetően felerősödő orosz titkosszolgálati mozgás következtében, valamint az ukrajnai események eszkalációja után, az Amerikai Egyesült Államok kelet-európai stratégiájában egyre nagyobb szerephez jutnak olyanok, mint a lassan uniós középhatalommá váló Lengyelország, valamint a Fekete-tengerre kijárattal rendelkező, telepített amerikai rakétapajzsot befogadó Románia. Az ország döntéshozóinak köztudott korruptsága az amerikaiak számára – bár a romániaiak számára nem kevésbé – fokozott biztonságpolitikai rizikót jelent, hiszen a korrupt köztisztviselők könnyen zsarolhatóvá válhatnak. (...)
Egyfelől nem valószínű az az elmélet, miszerint a DNA politikai megrendelésre dolgozik, ahogy az sem, hogy egyetlen politikai csoport érdekeit elégítené ki – elég megnézni az eddig letartóztatott személyek névsorát, politikai elköteleződését. Csekély az esély továbbá arra is, hogy az ott dolgozók inkompetensek, hiszen komoly versenyvizsga és nagyon eredményes munka révén lehet bekerülni a DNA-hoz. Másfelől tény, hogy az Ügyészség számtalan gazdagsági és politikai érdeket sért tevékenységével, éppen ezért nagyon fontos támasz számára a közvélemény támogatása.”