Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Míg az 1998-as válság elsősorban gazdasági volt, a mostani politikai háború következménye. A megoldás is ezen a fronton keresendő. Egy biztos: a két „nagy” geopolitikai összecsapása nem kell, hogy Európán, rajtunk csapódjon le.
„Ugyanakkor van két meghatározó különbség. Egyfelől az orosz gazdaság szereplői az elmúlt évtizedben megerősödtek, tűrőképességük nem hasonlítható össze a kilencvenes évekbelivel. De ami legalább ugyanannyira fontos: Oroszország élén nem a vodkamámorban vergődő Borisz Jelcin, hanem a népszerűsége csúcsán lévő Vlagyimir Putyin áll, az államhatalom stabil és erős. Oroszország ráadásul a nyugati országokkal szemben nincs eladósodva, s ott van a 350 milliárd dolláros, a rossz időkre felhalmozott tartalék is.
John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap nyíltan közölte, ha Moszkva „feladja Ukrajnát”, akkor vége a gazdasági háborúnak. Orosz kollégája határozott nemet mondott. Az orosz pénzpiacon pánik van, a Kreml azonban nyugodt, a Krím feladása szóba sem jöhet, s nem áll le a délkelet-ukrajnai szakadár területek támogatásával sem. Washington a gazdasági fegyverrel hihetetlen kárt okoz Moszkvának, viszont nem tudja térdre kényszeríteni. Ráadásul a kár kölcsönös, komoly veszteséget okoz a nagy amerikai cégeknek, hosszú távon nem jó az említett arab országoknak, és már-már oroszországi nagyságrendekkel árt Európának. Aligha véletlen a válság kiéleződésének időzítése, a moszkvai pénzpiaci spekuláció felfutása sem: márciusban az uniós szankciók lejárnak, meghosszabbításukban csak a tengerentúli politika érdekelt.”