„Nem normális egy demokráciában, hogy állami alkalmazottak közmunkában kampányoljanak egy pártnak. Nem normális, hogy a választási irodák adminisztratív eszközökkel szívassák a nyugaton dolgozó, szavazni kívánó állampolgárokat. Nem normális, hogy a kampányszabályokat úgy alkossák meg, hogy az lehetetlenné tegye az ellenzéki pártok számára választók bizonyos, például főként kereskedelmi tévéből tájékozódó tömegeinek elérését – és az sem, hogy mindennek ne legyen következménye.
2014 februárjában ott tartunk, hogy már a választások előtt lehet tudni: ez a választás nem lesz egyenlő és szabad. Az ellenzéknek van elméleti esélye a győzelemre, a gyakorlatban viszont maga az állam dolgozik ez ellen. Meg persze harmatgyenge politizálással maga az ellenzék, de ennek semmi köze a választás tisztaságához.
Képzeljünk el egy futóversenyt, ahol egy kivételével minden versenyző cipőfűzői össze vannak kötve. Pontosan így fog kinézni a 2014-es országgyűlési választás. Lehet persze futás közben, a pályáról csalást kiáltani, de az is lehet, hogy ez már senkit nem fog érdekelni.
Rokonai, barátai és (főként) üzletfelei pedig boldogan ünneplik a befutót.”