A negyedik módosítás nem csökkenti az Ab szerepét

2013. április 02. 09:16

A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce sajnálatos tény. Interjú.

2013. április 02. 09:16
Deutsch Tamás
Deutsch Tamás
EUhírlevél

– Újra az európai, különösen a baloldali-liberális politikai erők össztüzébe került a magyar alkotmány és annak módosítása. Mindenben megfelelnek a módosítások az európai jogszabályoknak és elveknek?

– Orbán Viktor március elején levelet küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, melyben megerősítette, hogy »a magyar kormány és parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett«. A magyar miniszterelnök biztosította Barroso bizottsági elnököt arról is, hogy »ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában«. Ahogy Orbán Viktor is mondta, »Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett«. Szájer József az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának meghallgatásán hívta fel a figyelmet az Alkotmány negyedik módosításával kapcsolatos néhány súlyos félreértésre. A negyedik módosítás nem csökkenti az Alkotmánybíróság szerepét. Sőt, további hatóságokat ad azok listájához, melyek jogosultak az Alkotmánybírósághoz fordulni.

– Sokszor lehet tapasztalni kettős mércét Magyarország, a magyar kormány európai megítélése kapcsán – de vannak külföldi szövetségesek, közszereplők, akik kiállnak a magyar kormány igaza mellett?

– A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce sajnálatos tény. Azonban Magyarországnak sok támogatója van a nemzetközi színtéren. Gondoljunk például Ausztriára, Lengyelországra, az EP konzervatív oldalának támogatására, különös tekintettel a német, francia néppárti delegációkra, melyeknek tagjai számos ülésen (parlamenti bizottsági illetve plenáris üléseken) nyíltan kiálltak Magyarország mellett.

– A márciusi EP-plenárison felszólalt az európai labdarúgást sújtó bundabotrány ügyében: mit lehet tenni a sportág megtisztításáért?

– Nagyon súlyos probléma a napjainkban egyre nagyobb mértékben elharapódzó korrupció a sportban. Hazánk is érintett a nemzetközi bundabotrányban, tizenegy élvonalbeli bajnoki mérkőzés, két Magyar Kupa mérkőzés, öt Ligakupa mérkőzés, egy NB II-es mérkőzés, négy U19-es, két klubcsapatok közötti nemzetközi barátságos felkészülési mérkőzés és egy megyei első osztályú mérkőzés.

Ennek a korrupciónak az irányítása alapvetően nemzetközi bűnszervezetek kezében összpontosul – országhatárokat nem ismerve –, ezért nem csak tagállami szinten, hanem uniós szinten is foglalkoznunk kell a kérdéskörrel. A sporteredmények manipulációjának nem csak gazdaságilag van negatív hatása, társadalmilag ugyanolyan, vagy talán károsabb a hatása, hiszen a sport integritását veszélyezteti. Ezért azt gondolom, az uniós tagállamok egymással illetve harmadik országokkal való hatékonyabb együttműködése nélkülözhetetlen a sportban megjelenő korrupcióval szembeni eredményes küzdelemhez, és ezáltal a sport valódi versenyszellemének megőrzéséhez.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
becike4
2013. április 02. 12:09
Elfogyott a cucc.
szalámis hegedű
2013. április 02. 12:08
TOMPIKA! TE SEM VAGY KURVAPECÉR, CSAK SZERETSZ BAXNI.
Barnabox
2013. április 02. 11:56
"A negyedik módosítás nem csökkenti az Alkotmánybíróság szerepét." Azért ehhez a kijelentéshez pofa, és vastag bőr szükségeltetik!!!
huttinger
2013. április 02. 11:42
Dehogynem! Itt van e: """Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételét ől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy a z Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja , és elrendeli annak kihirdetését.”"""
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!