Sarkosan fogalmazva

„Engem nem zavar és nem is sért, ha nem éppen hízelgő mondatok jelennek meg személyemről, sőt időnként még mulattat is. Farkasházy szatirikus lapjában, a Hócipőben is előfordulok néha, semmi gond, nem kedveljük egymást, hogy finom legyek, bár szerencsére személyesen nem találkoztunk. Mindössze egyszer kaptam fel a fejem, amikor dögkeselyűnek nevezett, ami szép, hasznos és főleg szabad madár, de hát a vicclap már csak ilyen, akinek nem tetszik, ne olvassa. (...)

A balliberálisok által leginkább gyűlölt politikusok és közszereplők névsorába bekerülni örömteli és kitüntető dolog, aki a listán szerepel, már nem élt hiába. Sajtószabadság van, rosszindulatú ostobaságokat is lehet írni, mérték, ízlés, határ régóta nem létezik.”