Meleg, baráti demars

„Akik szerették volna Magyarország miniszterelnökét deresre húzva látni, súlyosan csalódtak. A legfékeveszettebb Kertész Ákos-publicisztikákban is örömét lelő Amerikai Népszava például azt nehezményezte, hogy az amerikai nagykövetség »igen meleg hangulatú találkozásról« számol be, amelyben az Egyesült Államok nem figyelmezteti, hanem méltatja az Orbán-kormányt«.

Majd' három hét telt el addig, míg a Magyar Narancs szerzője amerikai diplomáciai forrásokra hivatkozva arról értesítette olvasóit, hogy a szóvivői és a nagykövetségi tájékoztatóval szemben Kounalakis asszony tiltakozó jegyzéket adott át a miniszterelnöknek. Szóban. Ami nemcsak azért meghökkentő fejlemény, mert a diplomáciában még a szóbeli jegyzéket is írásban nyújtják át, de azért is, mert a meleg, baráti tiltakozás annyira abszurd, mint a tűzforró jégkocka.(...)

A kormány ellenfeleinek interkontinentális kapcsolatrendszerét azonban jól jellemzi, hogy három héttel az ominózus megbeszélés után az Egyesült Államok nagykövete újságírói kérdésre - korábbi önmagát cáfolva - azt állította, hogy az Orbán Viktorral folytatott megbeszélése demarsként, azaz kritikai üzenetként értelmezendő.

És ezt követte a DKP fent idézett kérdése a hazugságról. Iziben. Ami a körülmények ismeretében, és annak tudatában, hogy igazmondó Gyurcsány Ferenc pártjától ered, kínosan bájos. Ahogy az egész történet is.”