A polgári demokratikus értelmiség felelőssége

„A politikai alternatíva sikere a kulturális alternatíva megjelenítésének képességében rejlik. Abban, hogy a demokratikus polgári alternatíva, a baloldaliság, a szabadelvűség, a mérsékelt konzervativizmus, mint világmagyarázat, mint szemlélet, mint attitűd, vonzó és nyilvánosan vállalható lesz-e a meghatározó, a véleményvezérként létező és működő társadalmi csoportokban.

A baloldal európai visszaszorulása nem egyszerűen a baloldali pártok tehetetlenségének következménye. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hagyományos baloldali szellemiség nagyobb részt elvesztette azon képességét, hogy kapaszkodóként és főleg iránytűként szolgáljon a többség számára. A baloldal megújítása éppen ezért nem a pártokból, hanem kulturális dimenzióból fog elindulni. Ennek elsődleges hordozója pedig a művészeti, tudományos, gazdasági, kulturális élet, a civil közösségek hálózata.

Szellemi reneszánsz nélkül nem lesz politikai visszatérés. Csak erőlködés. Aktív, közéleti, politikai kockázatot is viselő értelmiségiek nélkül csak üres politikai locsogás marad. Hosszan, kedvetlenül, vereségszagúan. Meddő egymásra mutogatással. Így aztán a demokratikus Magyarország jövője a demokratikus polgári értelmiség kezében van. Nem tudom felismerték-e ezt a felelősségüket. Szeretném hinni, hogy igen.”