Szemben Európával

„Az indulat, a dac azonban rossz tanácsadó. A miniszterelnök az Európai Parlamentben a nyílt színen veszett össze bírálóival, március 15-én pedig Berlint és Brüsszelt sértegette ünnepi beszédében. Az EP a kormány ellen szavazott a médiatörvény ügyében, amiből még lesznek bonyodalmak, de még az első vihar sem csitult el, amikor az új alkotmány miatt máris kibontakozóban a következő. EU-elnökségünk romokban hever, fő céljai közül a félidőre alig maradt menthető.

A keleti partnerségi csúcsértekezlet „időpont-egyeztetési nehézségek” miatt elmarad – mert Barack Obamának éppen akkor Varsóba kell mennie egy olyan rendezvényre, amelyről korábban szó sem volt, a lengyelek egyszerűen kihasználták, hogy megrendült Budapest nemzetközi tekintélye. És most itt a versenyképességi paktum, amely helyett tudatosan a perifériát, a ki- és lemaradást választjuk, csak hogy minél kevesebben dumálhassanak bele a kormány önfejű döntéseibe. Angela Merkel egyáltalán nem diplomatikusan, hanem már-már brutális nyíltsággal figyelmeztette Schmitt Pált, hogy a multikra kivetett válságadók vissza fognak ütni a magyar gazdaságra. Orbán Európában is »forradalmárként« viselkedik, de ott nemhogy kétharmada, már egyetlen szövetségese sincs.

Az utóbbi hetekben idehaza öten haltak bele abba, hogy valaki szembement az autópályán a forgalommal.”