Pórázra kötve

„Döbbenet, ami történt!; Agyhalál a közmédiában – ilyen címekkel kongatta meg a vészharangot tegnap a balliberális internetes média, miután a távirati iroda, a Duna Tv, az MTV és a Magyar Rádió székházaiban egyszerre jelentették be az új vezetők a január elsejével életbe lépő, valóban drámai változásokat. A drámai kifejezés használata találó, hiszen a kormány egy húsz éve fennálló rendszert változtat meg alapjaiban. Jó esély van rá ugyanakkor, hogy ennek a drámának a végén az igazak győznek majd, de legalábbis sokkal jobb lesz, ami következik, mint ami eddig volt.(...)

Készült tehát egy olyan médiatörvény, amelynek alapelvei minden demokratikus kritériumnak megfelelnek, s amely apró részletességgel szabályozza a tévék és rádiók működését, pontosan leírva például, hogy mi férhet bele egy reklámfilmbe, vagy hogy olyan csatorna nem közvetíthet nemzeti sporteseményt, amely nem éri el a lakosság négyötödét. Ám az alkotóknak az amúgy is agyonsanyargatott nyomtatott sajtóra már nem maradt idejük, ahogyan a mai dekadenciájában nyilván elfogadhatatlan, de rendkívül bonyolult internetes médiára sem. Ez így nem lesz jó! Damoklész kardját kilógatni az újságok fölé, és majd a napi ízlés szerint büntetni vagy engedni. Aztán a fellebbezéseknél jön a bíróság, és törvényi útmutatás híján minden bíró kialakít majd egy neki tetsző gyakorlatot. Pedig valódi hungarikumként ma is 41 hatályos jogszabályi hely korlátozza a sajtót. Ennyi, jórészt idejétmúlt jogcímen lehet büntetést, kártérítést kiróni a szerkesztőségekre, szerzőkre. Ha a kormány valóban komolyan veszi a sajtószabadságot, ezen egymásnak is ellentmondó reguláknak a nagy részét el kell törölnie, hiszen már ma is gyakori, hogy egyetlen cikk miatt két-három pert indít a sértett.”