Forradalom? Nem!

„Az új parlament alakuló ülésén az ember szinte azt gondolhatta, hogy valahol a Nemzeti Múzeum előtt van, és a márciusi ifjakat hallja szónokolni. Szerintem a forradalom szó még 1848. március idusán, gyengébbek kedvéért március 15-én, sem hangzott el ilyen sokszor. Gyanítom, azért nem, mert tudták: ami akkor történik, az a feudális rendszer szétzúzása –és a tőkés, polgári rendszer születése, azaz forradalom. Ha megszűnik a jobbágyság, és a paraszt szabad ember lesz, és mehet dolgozni a tőkés gyárába, ha adót fizet mindenki, a polgár is, a nemes is, ha a sajtót nem cenzúrázzák, az bizony forradalom. Ha mondják, ha nem. Orbán elnök úr is érezhette, hogy 2010-ben, önmagában a forradalom nem sokat mond, sőt még gyanús is lehet, ezért rögtön meg is magyarázta. Húsz éve sokan szidták Antall Józsefet, hogy felemásra sikerült a rendszerváltás. A néhai miniszterelnök, aki szeretett bölcsességeket mondani, hirtelenjében szállóigét szült: tetszettek voltak forradalmat csinálni! Orbán elnök úr innen eredeztette mostani bejelentését: megcsináltuk, mármint a forradalmat! Illetve, nem mi csináltuk, hanem a szavazófülkében a választópolgár, de mi most már egyek vagyunk. Tegyük fel, hogy így van! Akkor viszont, kérdezem én: holnaptól nincsenek tőkések? Holnaptól a munkásé a gyár? Holnaptól államosítják a villamosáram-ellátást? Ugye, hogy nem! Akkor bizony szó sincs forradalomról! (...)