A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,2 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 5,8 százalékkal nőtt szeptemberben az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Szeptemberben felemás képet mutatott a hazai turisztikai szektor.
A vendégek száma az egy évvel korábbihoz képest 2,0, míg a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal nőtt. Ezen belül a belföldi vendégek körében visszaesést regisztrált a KSH, a vendégéjszakák számát tekintve 4,2 százalékosat. A visszaesésben szerepet játszhatott a hétvégék eltérő eloszlása: 2023-ban szeptember elseje péntekre esett, egyes helyeken azonban csak 4-én kezdődött meg a tanítás, amely egyes családokat az utolsó hétvége kihasználására ösztönözhette, amely így magasabb bázist eredményezett. Ennek ellenére idén jellemzőbb volt, hogy a magyar családok egyre nagyobb számban utaznak külföldre.
A külföldiek esetében ezzel szemben most is dinamikus bővülést láthatunk, a vendégszám tekintetében 9,7, míg a vendégéjszakák vonatkozásában 5,8 százalékosat. Ebben a szegmensben is az elmúlt hónapokban megszokott folyamatok folytatódását láthatjuk, a nemzetközi turizmus a koronavírus-járvány után fokozatosan áll helyre.
Földrészek tekintetében szeptemberben az Ázsiából és Észak-Amerikából érkező vendégek húztak, előbbi esetében 9,0, míg utóbbi esetében 16,3 százalékos növekedés következett be, miközben az európai vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 2,9 százalékkal csökkent. Európán belül az osztrák (-7,4 százalék), a cseh (-26,0 százalék), a lengyel (-2,9 százalék), illetve a szlovák (-27,8 százalék) vendégéjszakák száma esett vissza legjelentősebben. Tehát pont azon országok vonatkozásában tapasztalható csökkenés, amelyeket legjelentősebben érintett az árvízhelyzet. Ezzel szemben az olasz vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma több mint 20, míg a spanyoloké több mint 50 százalékos bővülést mutatott, de a francia és a brit vendégéjszakák dinamikus emelkedése is segítette ellensúlyozni az árvíz hatását.
A fentiekből kifolyólag a turisztikai régiók közül csak a külföldi vendégek által felülreprezentált Budapesten nőtt kiemelkedő mértékben (13,2 százalékkal) a vendégéjszakák száma, ebben a rendezvények, valamint az árvízhelyzethez kapcsolódóan a katasztrófaturisták szerepét lehet kiemelni. A Balaton ezzel szemben megszenvedte a hűvösebb szeptemberi időjárást, itt a vendégéjszakák száma 7,2 százalékkal csökkent egy év alatt.
A turizmus ágazat a várakozásaink szerint a következő időszakban is tovább bővülhet, októberben azt a melegebb időjárás és az ünnepnapok kedvező elosztása is támogathatja. A bérek emelkedése révén javuló jövedelmi helyzet továbbra is a belföldi turizmus fő hajtóereje lehet, miközben a külföldi vendégek körében is érdemi bővülésre van még lehetőség, figyelembe véve a közel hasonló adottságokkal rendelkező Csehország adatait. Az ágazat helyzetét tovább javíthatják az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések, amelyek több olyan területen tartalmaznak, például adminisztrációs tehercsökkentést vagy digitalizációs fejlesztéseket, amelyeket az ágazati szereplők már hosszabb ideje szorgalmaztak.
***
A KSH részletes adatai:
A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,2 százalékkal csökkent (részben a hétvégi napok eltéréséből adódóan), a külföldivendég-éjszakáké 5,8 százalékkal nőtt.
Szeptemberben a vendégéjszakák 71 százaléka kötődött a kereskedelmi szálláshelyekhez, ahol a forgalom 1,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A magán- és egyéb szálláshelyeken 7,7 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.
A belföldi vendégek száma 5,0 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos havinál. A 737 ezer belföldi vendég 1,6 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai szálláshelyeken, ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 541 ezer vendéget és közel 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 71 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 0,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföld vendégéjszakák száma 1,8 százalékkal elmaradt a 2023. szeptemberitől. A belföldi vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest a Győr-Pannonhalma turisztikai térségben nőtt a legnagyobb mértékben (8,8 százalékkal), és a Pécs-Villány térségben csökkent a leginkább (13 százalékkal). Budapesten 3,8 százalékkal nagyobb, a Balatonnál 5,8 százalékkal kisebb volt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák száma.
A külföldi vendégek száma 9,7, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 767 ezer külföldi vendég közel 2,0 millió vendégéjszakát töltött el, közülük 539 ezer vendéget és csaknem 1,4 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 82 százaléka szállodákhoz kötődött, ahol a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 6,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 16 százalékkal nőtt 2023 szeptemberéhez mérten. A külföldi vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához viszonyítva a legerőteljesebben Gyulán és térségében emelkedett (17 százalékkal), a leginkább pedig a Bük-Sárvár turisztikai térségben esett vissza (több mint 17 százalékkal). Budapesten 15 százalékkal nőtt, a Balatonnál 9,8 százalékkal csökkent a turisztikai szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma, amelyre negatív hatással lehetett az árvízhelyzet is.
Szeptemberben 27 851 turisztikai szálláshely, ezen belül 2764 kereskedelmi, illetve 25 087 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket.
A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 97 milliárd forint volt, folyó áron 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 11 százalékkal többet, 2,7 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Január-szeptemberben a turisztikai szálláshelyeken 5,0 százalékkal több, összesen 35 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 1,7 százalékkal nőtt, 17,9 millióra, a külföldiek 8,7 százalékkal több, 17,1 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A friss adatok szerint a hazai turizmus sikeres nyári szezont zárt, hiszen az augusztusi adatok szerint a vendégszám 11,3, a vendégéjszakák száma pedig 3,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A Makronóm Intézet elemzője szerint a következő hónapokban is stabil belföldi utazási mutatók várhatók, amit a kedvezőbb jövedelmi viszonyok és az óvatossági motívum enyhülése ösztönöz, de a külföldi vendégek számának további bővülésére is lehet számítani.
Júliusban is növekedett a turizmus, amelyet ismét a külföldi vendégek húztak. Mivel az ágazat a magyar GDP jelentős részéért felelős, a kormány stratégiai fontosságú ágazatként tekint rá.
Májusban a hazai turizmus fellendült: a külföldi vendégéjszakák száma 20,9 százalékkal nőtt, különösen a lengyel, a román, a spanyol és a francia turisták voltak aktívak. A belföldi vendégéjszakák száma 5,1 százalékkal emelkedett. Debrecen és Sopron-Fertő térségében 20 százalék feletti növekedést mértek. A turizmusbővülését a javuló jövedelmi helyzet támogatja: jó idő esetén idén a szektor hozhatja a járvány előtti szintet, ami a gazdasági növekedést is segítené – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Egyre népszerűbb a belföldön nyaralás, amelynek több előnye is van.
Megyeri Jonatán rabbi szerint a Bodrogkeresztúrra zarándokló több tízezer zsidó jelenléte turisztikai kincs, melyet sokkal jobban kellene támogatni infrastruktúrával.
Elindult a harc a nők kegyeiért, de az nem lesz elég, hogy kertészkedik és palacsintát süt.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
