Erősen húzogatják az oroszlán bajszát a csehek

A januárban rendezett cseh elnökválasztás első fordulóján szorosan alakultak az eredmények: Petr Pavel 35,4 százalékot, Andrej Babis pedig 34,99 százalékot ért el 67,6 százalékos részvételi arány mellett. Mivel a győzelemhez a szavazatok legalább 50 százalékát szükséges megszerezni, így második fordulót rendeztek, ahol már Petr Pavel került ki győztesen, aki a szavazatok 58,33 százalékát szerezte meg, szemben Babissal, aki csupán 41,67 százalékot kapott, ekkor már valamivel magasabb, 70 százalékos részvételi arány mellett.

Pavel korábbi neves cseh elnökökhöz hasonlóan (Václav Havel, Václav Klaus, Milos Zeman) aktív elnöki ciklusra készül, tovább tágítva az elnöki hatalmat, ami várhatóan a Nyugat- és Ukrajna-barát jobbközép cseh kormány hangját erősíti majd fel.

Megosztó megnyilvánulások sorozata

Nem sokkal a választási győzelmet követően Pavelnek számos olyan megnyilvánulása volt, ami saját szavazóit és saját pártját is megosztotta.

Egyszer bizonyára véget fog érni az orosz-ukrán háború – és miután ez megtörténik, Pavel azonnal fel is szeretné venni Ukrajnát a NATO-ba. Pavel számára nem új az ukrán kérdés, hiszen épp a Krím annexióját követő évbenlett ő a NATO Katonai Bizottságának elnöke, és 2017-ben ő képviselte a NATO-t az orosz vezérkari főnökkel, Valerij Geraszimovval való tárgyalásokon. Pavel emellett már a kampányban kiállt az ukrán támogatások és a szankciók mellett, hiszen szerinte szükség van azokra, hogy ilyen módon gyakoroljanak nyomást az agresszor Oroszországra.

Konfliktust vállal fel Kínával?

Pavel határozottan kijelentette, hogy szorosabb partnerségre törekszik Tajvannal. Nem véletlen, hogy Kína már a kampány alatt is komoly fenyegetésként tekintett Pavelre, aki, mint fent említettük, 2015 és 2018 között a NATO katonai bizottságának elnöke volt, és nem fél konfrontálódni olyan hatalmakkal, mint Kína vagy Oroszország.

Nem sokkal azt követően, hogy Pavel bejelentette az erősebb partnerséget Tajvannal, a cseh parlament elnöke, Marketa Pekarova Adamova telefonbeszélgetést folytatott Joseph Wu tajvani külügyminiszterrel, és megegyeztek abban, hogy márciusban a parlament elnöke Tajvanra látogat. Korábban egyébként Pavel a tajvani elnökkel, Tsai Ing-wennel folytatott 15 perces telefonbeszélgetést a megválasztását követő napokban, amelyben az erősebb partnerségről egyeztettek.

Ezt Kína természetesen heves reakciók keretében fogadta, mert a belügyeibe való beavatkozásnak és szuverenitása megsértésének értelmezte. Tajvan ügyét Kína saját belügyének tekinti, mert szerintük Tajvan Kína területéhez tartozik. Mint ismert, Hszi Csin-ping ígéretet is tett arra, hogy a szigetet, ha kell erőszakkal is az ellenőrzése alá fogja vonni, bár ahogy a Makronóm nemrég írta, erre várhatóan nem a közeljövőben kerül sor. A cseh parlament elnöke viszont elmondása szerint a telefonbeszélgetésben is leszögezte, hogy biztosította Tajvan külügyminiszterét arról, hogy a cseh parlamentáris demokrácia prioritásai közé tartozik az emberi jogokat és a liberális demokrácia elveit tiszteletben tartó partnerek szisztematikus támogatása. Emellett Tajvan fontos a csehek számára a technológia területén, és a rövidesen esedékes államfői látogatás lehetőséget kínál a mélyebb gazdasági együttműködésre. A márciusi látogatás keretében egyébként a cseh parlament elnöke  Dél-Koreába is ellátogat.

Mindenesetre nem tűnik egy jó jelnek, hogy a frissen megválasztott cseh elnök már a ciklusa elején keresi a konfliktust Kínával. Láthattuk a következményeket, mikor Tajvanra látogatott Nancy Pelosi, még mikor a Kongresszus képviselőházának elnöki posztját töltötte be.

Mi lesz veled V4?

Ami Magyarország szempontjából aggasztó lehet, hogy Pavel lényegében megkérdőjelezte a Visegrádi Együttműködés értelmét, holott eddig Csehország Magyarország fontos szövetségese volt. Ezt azzal indokolta, hogy olyan alapvető kérdésekben különböznek, hogy rendkívül nehéz közös nevezőre jutni, és ha nem sikerül ismét közös álláspontra jutni, akkor a V4-nek ebben a formájában nincs értelme.
Sokan emlékeznek rá, hogy Pavel korábban élesen bírálta a magyar álláspontot a háborúval kapcsolatban.

Borítókép: MTI/EPA/Martin Divisek