A világbank arra figyelmeztet, hogy 2023-ra globális recesszió alakulhat ki a jegybankok túlzott kamatemelései miatt.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A Világbank ezt a figyelmeztetést a jegybanki szigorítások intenzitására alapozza. A jegybanki szigorítások intenzitása olyan mértékű volt, amihez foghatóra az elmúlt 50 évben nem volt precedens.
A központi bankok motivációja egyértelmű: a kamatemeléseket az áremelkedések indokolták. A szigorítással lehűtötték a gazdaságot, lassították a gazdasági növekedést, a hitelfelvételi költségek növekedtek, és a túlzott kamatemelés a munkanélküliségi rátát is megemeli. Kérdés, hogy gyakorol-e érdemi hatást a Világbank figyelmeztetése a jövőbeni jegybanki döntésekre. Érdemes kitérni ezen a ponton az amerikai jelzáloghitelekre, ugyanis azok kamatai 14 éves csúcsra értek az emelkedő inflációnak köszönhetően, ami a legmagasabb szintet jelenti a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság óta. A 30 éves jelzáloghitelek átlagos kamatlába elérte a 6,02 százalékot, ami az előző éves szint duplája. Ez mintegy megerősíti azt, hogy vége az alacsony hitelfelvételi költségek korszakának.
A Világbank szerint a világgazdaság az 1970-es évek óta a legmeredekebb lassulásban van. A gazdasági nehézségek jelei már látszanak. Ezt alátámasztja egy a Világbank által közzétett tanulmány is, amely szerint a világ három legnagyobb gazdasága – az Egyesült Államok, Kína és az Euróövezet – meredeken lassult.
Többek között a FedEx figyelmeztette a befektetőket, hogy az aktivitás hirtelen leállása, a kereslet visszaesése rengeteg iroda bezárását és szolgáltatás nélkülözését jelentheti. Ez a FedEx részvényeinek hirtelen eladását váltotta ki nagyjából 20 százalékos zuhanással, de több más kézbesítő cég részvényei is esni kezdtek (Amazon, Deutsche Post, Royal Mail).
A recesszióra tekintettel a Világbank felszólította a központi bankokat, hogy lépéseiket hangolják össze, politikai döntéseiket pedig világosan kommunikálják.
Az áremelkedések üteme mind az Egyesült Államokban (9,1 százalék), mind az Egyesült Királyságban (10,1 százalék) az elmúlt hónapokban 40 éves csúcson volt. Ennek oka a megnövekedett kereslet volt, amit elsősorban a pandémia alatt bevezetett korlátozások feloldása váltott ki. Ezt súlyosbította, hogy a háború következtében megemelkedtek az energia, élelmiszer és üzemanyagárak is. Erre volt válasz világszerte a monetáris politikai szigorítás, hogy lehűtsék a vállalkozók és a háztartások keresletét. Ezek az agresszívbe forduló kamatemelések ugyanakkor a másik oldalon növelték meg a recesszió kialakulásának kockázatát.
Ugyanakkor akármennyire is lehűtötték a gazdaságot a szigorítással, az Egyesült Államokban a lakáspiacon tovább emelkednek az ingatlanárak azzal együtt is, hogy lelassultak az eladások. Egy átlagos lakás ára például több, mint 400 ezer dollár volt júliusban, ami az egy évvel ezelőttihez képest 10 százalékos növekedést jelent.
A Világbank javaslatára, hogy a központi bankok hangolják össze a lépéseiket, már korábban volt példa: a 2008-as válság idején a központi bankok összehangolták fellépéseiket a globális gazdaság támogatása érdekében. 2007-ben a válságot lényegében az Egyesült Államok másodlagos jelzáloghitel-válsága váltotta ki, ami a Lehman Brothers 2008 szeptemberi összeomlása után szétterjedt. Ezt követően egy hónap múlva a Fed az EKB, a svéd, kanadai, svájci központi bankokkal közösen csökkentette az irányadó rátáit. Ezek a pénzügyi válság erősödésével akkor növelték a növekedés lefelé mutató kockázatait, de csökkentették az árstabilitás felfelé mutató kockázatokat a Világbank közleménye szerint.
Összességében tehát a globális recesszió elkerülése miatt javasolja a Világbank a monetáris kondíciók némi enyhítését. Ennek ellenére több mint valószínű, hogy a Fed és más jegybankok is tovább fogják folytatni a szigorítást, és csupán annak mértéke lesz a kérdés.
Borítókép: MTI/ AP/ Pool/ Reuters/ Issei Kato
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
A legszegényebb gazdaságok egyre mélyebbre süllyednek: jelenleg az elmúlt húsz év valamennyi negatív rekordját megdöntik.
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
