Berlin új szankciókkal állt elő – uniós polgár nem dolgozhat orosz állami vállalatnál

A múlt héten a tagállamok miniszterei már elkezdték a következő, nyolcadik szankciócsomag előkészítését, aminek részleteiről várhatóan október közepén születhet megállapodás. Berlin egy további ötlettel bővítené a csomagot.

A németek azzal érvelnek, hogy Putyin európai gazdaságra gyakorolt befolyásának jól ismert és széles körben használt eleme az ilyen pozíciók felajánlása. Természetesen a legkirívóbb példa erre Gerhard Schröder volt német kancellár. Az ilyen szankciók bevezetése valószínűleg okot adna arra, hogy az érintett személyt is szankciók alá helyezzék.

Putyin nagy barátja

Gerhard Schröder 1998 és 2005 között irányította Németországot, majd hivatalából való távozása után zökkenőmentesen lépett át a politika és az üzleti szféra határterületére, amikor az Északi Áramlat 1 felügyelőbizottságában vállalt szerepet. Schröder lelkesen lobbizott a beruházás mellett.

Az oroszok hálásak voltak a német politikusnak a hosszú évek munkájáért. A Rosznyeft felügyelőbizottsága élén töltött be tisztséget, ahonnan a háború kitörése után sem volt hajlandó távozni. Inkább elviselte az egész nyugati világ neheztelését, és csak májusban mondott le, majdnem három hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. A lemondása után rögtön felajánlottak neki a Gazprom felügyelőbizottságában egy pozíciót. A közvélemény nyomására azonban ezt sem fogadta el.

Azt is a szemére vetik, hogy nem sokkal ezután Moszkvába utazott. Kicsit kellemetlenné vált a magyarázkodása, hiszen azt nyilatkozta, hogy szabadságon volt, majd felesége német újságíróknak elárulta, hogy az energiapolitikáról folytatott megbeszélések miatt ment oda.

Tulajdonképp azt nehezményezik, hogy mikor „Putyin megmutatta a világnak az igazi arcát”, Schröder még mindig megpróbálta mentegetni, és szorgalmazta az Északi Áramlat 2 folytatását azzal „a kettős retorikával, amellyel Oroszország zsarolni próbálja Európát”.  

Úgy tűnik a véleményterror továbbra is működik, mert nem lehet szabadon javasolni a kibékülést Oroszországgal, „amely barbár módon betört egy szuverén államba”.