A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök – közölte csütörtökön Johnson hivatala.
Biden szerda este érkezett Nagy-Britanniába, ahol részt vesz a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján.
Az amerikai elnök csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tart a vendéglátó brit kormányfővel, és a két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint elsősorban egy új Atlanti Charta megfogalmazásáról kíván egyezségre jutni.
Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.
Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.
egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést – áll a Downing Street ismertetésében.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván csütörtökön megállapodni.
Ezek közé tartozik, hogy a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.
Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába – hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.
Az ismertetés szerint Biden és Johnson várhatóan megállapodik egy új közös munkacsoport létrehozásában. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az utazások biztonságos újraindítására.
Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból. „Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után” – fogalmaz a brit kormányfő.
(MTI, borítókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A demokrata városvezetés szerint a kezdeményezés „megosztóvá” vált, mivel nem az ő politikai céljaikat szolgálja.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
