Brüsszel csak látszólag engedte el Ukrajna kezét, már készül az új terv

Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.

Nem csupán csökkent 2020-ban a foglalkoztatási ráta az EU-ban, de az uniós munkaerőpiacon az unión kívülről érkező bevándorlók is egyre nagyobb kihívást jelentenek.
2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61,9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73,5 százalék – közölte az Eurostat.
A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett.
A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82,5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52,3 százalékon áll.
Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89,8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56,7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között.
Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85,3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61,8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.
Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is.
Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója.
amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország.
Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között,
Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen. Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik.
A Makronómnak nyilatkozó Melhem Saad, a Pizza King tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.