Nem csupán csökkent 2020-ban a foglalkoztatási ráta az EU-ban, de az uniós munkaerőpiacon az unión kívülről érkező bevándorlók is egyre nagyobb kihívást jelentenek.
2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61,9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73,5 százalék – közölte az Eurostat.
A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett.
A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82,5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52,3 százalékon áll.
Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89,8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56,7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között.
Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85,3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61,8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.
Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is.
Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója.
amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország.
Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között,
Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen. Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik.
A Makronómnak nyilatkozó Melhem Saad, a Pizza King tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.
A Magyar Közlöny december 23. számában éjszaka megjelent az a kormányrendelet, amely módosítja a vendégmunkások számára a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek kiadását.
Két pontban fogalmazta meg intelmeit a magyar kormányfő.
A Háttér Társaság érvelése pont azokat igazolja, akiket kritizálni szeretne. Egyébként meg nincs konszenzus arról, hogy az ő emberi jogi értelmezésük lenne a valódi. Szilvay Gergely írása.
Rekordot döntött idén az orosz LNG uniós importja.
Olaf Scholz embereinek a Bundestag előtt kell felelniük, az ellenzék csak úgy zúdítja rájuk a kérdéseket.
Magyarország EU melletti állandó képviselőjével beszéltük meg az EU-tanács magyar elnökségének kulisszatitkait.
A 90 éves színész egy lépcsőn lezuhanva törte el a csontját, ami miatt szilveszteri fellépéseit is le kellett mondania.
A Kreml szóvivője a TASZSZ-nak adott interjújában világosan fogalmazott.
