Friss adatok szerint a hazai dolgozók tartják el a migránsokat egyre több uniós országban

2021. május 31. 16:33

Nem csupán csökkent 2020-ban a foglalkoztatási ráta az EU-ban, de az uniós munkaerőpiacon az unión kívülről érkező bevándorlók is egyre nagyobb kihívást jelentenek.

2021. május 31. 16:33
null
Takács Zsolt

2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61,9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73,5 százalék – közölte az Eurostat

A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett.

A bevándorlók európai foglalkoztatási rátája 11,6 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az EU-n belüli állampolgároké.
Foglalkoztatás ráta alakulása az EU-n belül a születési ország megoszlása szerint.
Foglalkoztatás ráta alakulása az EU-n belül a születési ország megoszlása szerint.

A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82,5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52,3 százalékon áll.

Négy tagállam kivételével 2019 és 2020 között mindenhol csökkent az EU-n kívüli születésű bevándorlók foglalkoztatási rátája.

Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89,8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56,7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között.

Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85,3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61,8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.

Foglalkoztatási ráta 2020-ban a születési ország megoszlása szerint.
Foglalkoztatási ráta 2020-ban a születési ország megoszlása szerint.

Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is.

Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója.

Az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatási rátája minden esetben a legalacsonyabb,

amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország.

Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között,

az otthon születetteknek kell eltartaniuk a bevándorlókat.

Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen. Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik.

A Makronómnak nyilatkozó Melhem Saad, a Pizza King tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.

tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
monuskaroly
2021. október 07. 18:45
Akiket te szopsz fel itt nap mint nap, azok tették és tennék itthon is ezt Európával. Megjátszós féreg vagy.
bispora
2021. szeptember 11. 14:59
És még ez az elemzés is ferdít picit: hiszen EU-n kívülinek számítanak az oroszok, ukránok, a balkáni nemzetek, Svájc, mostmár az angolok is, Norvégok. Vajon mennyire lenne kijózanító, ha nem Európában született migránsokról, vagy muszlim migránsokról beszélhetnének a statisztikusok. Vagy- és én kérek elnézést a rasszizmusom-fasizmusom miatt- ha az Európába becsámpázott négereket vennék górcső alá...
luzitanxaver
2021. augusztus 07. 10:04
Ez így van, de önmagában nem mond túl sokat, mert benne van az olyan gyerek, akinek - apja spanyol, anyja macedón, otthon angolul beszélnek, a gyerek a suliban még németül is, így négynyelvű; - apja perzsa, anyja palesztin, de otthon németül beszélnek (mert a szülők már egyetemre is oda jártak), a gyerek háromnyelvű; - apja lengyel, anyja lengyel, otthon lengyelül beszélnek, de a gyerek a korai életkortól bölcsis-ovis, ezért kétnyelvű; - apja török, anyja török, otthon törökül beszélnek, a gyerek későn kezdte az ovit, komoly nyelvi kihívásokkal küzd. Nyilvánvaló, melyik a kakukktojás. Ahogy az is, hogy melyik esetben lesz majd kérdéses az integrációs képesség. A kérdés a mennyiség és az arányok, abban pedig egyik Lajtán túli ország sem áll jól (és az osztrákok még egész jól állnak másokkal összehasonlítva).
Walhalla
2021. augusztus 07. 10:03
Én attól tartok, hogy az "osztrák" tanulók fele az utcán sem beszél németül.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!