Nem tudni, hogy átmenetileg lassult-e a magyar ipar novemberben

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint tavaly novemberben 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékos volt a növekedés.  Az előző hónaphoz viszonyítva a tavalyi évben ötödször csökkent a termelés novemberben, mégpedig 1,0 százalékkal az októberi 0,4 százalékos esés után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy

tavaly októberben és novemberben. Az elmúlt három hónapban látott erősen lassuló trend számos kérdést vet fel. A legnagyobb ezek közül, hogy ez csak egy átmeneti lassulás-e vagy esetleg Magyarországot is elérte a fejlett piacokon látott kedvezőtlen fordulat. Mivel a fejlett országokban zajló ipari recesszió nem látszik enyhülni, ez mindenképpen árnyékot vet a hazai ipar kilátásaira.

2019 egészében 6 százalék körül alakulhat az ipar növekedése, és az idén is legalább 4 százalék körüli bővüléssel kalkulálnak az ING elemzői.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint részben a munkanaphatással magyarázható, hogy elmaradt a várakozásoktól  az ipari termelés novemberi növekedése.  

A magyar ipar teljesítménye az elmúlt másfél évben teljesen elvált a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrától,

amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is segített. A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja beruházások érdemi növekedése is. Hozzátette, hogy ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása jelentős kockázatokat jelenthet.

Tavaly 6 százalékra gyorsulhatott az ipari kibocsátás növekedése a tavalyelőtti 3,5 százalékról, míg az idén 4,8 százalékos, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 4 százalékos növekedésre számít a Takarékbank elemzője.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is fontos volt novemberben a naptárhatás szerepe,  hiszen a kiigazított adatok szerint a növekedés mértéke minimálisan maradt csak el az év addigi részének átlagától. Ugyanakkor a német ipar gyengélkedésének begyűrűzése továbbra is jelentős kockázatot jelent.

Kérdés, hogy hosszabb távon a külső kereslet csökkenését a beruházások tartósan magas szintje mennyire tudja ellensúlyozni.

2019 utolsó negyedévében az ipar hozzá tudott járulni a gazdasági növekedéshez, bár az előző negyedévinél vélhetően mérsékeltebb ütemben. 2020-ban az ipari termelés növekedése megközelítheti az 5 százalékot, írta a makrogazdasági üzletágvezető.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője számára is kisebb negatív meglepetést hoztak a novemberi ipari termelési adatok. Úgy vélte, a novemberi számok ismeretében sem egyszerű megítélni az ipari kilátásokat, különösen úgy, hogy a havi teljesítmény erős volatilitása várhatóan a következő hónapokban is fennmarad.

Mindenesetre a hazai üzleti bizalmi indexek kedvezően alakultak az utóbbi időszakban,

emellett a korábban megvalósított beruházások folyamatos termőre fordulása is pozitív adatokat sugall. A német ipari teljesítmény kedvezőtlen alakulása azonban komoly figyelmezető jel, mert bár a magyar és a német ipari teljesítmény elvált egymástól az elmúlt hónapokban, kis és nyitott gazdaság lévén nem várható, hogy Magyarország teljesen függetlenedni tudna a főbb exportpiacaitól.

Összességében Nyeste Orsolya  úgy látja, hogy az ipar rövid távú kilátásai még mindig kedvezőek, a középtávú kilátásokban azonban jelentősek a bizonytalanságok. Úgy vélte, a 2019-re várt 6 százalék feletti ipari termelés után az idén valamivel 5 százalék alá lassulhat az ipari kibocsátás növekedési üteme.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.