Ne mások döntsenek arról, hogy akarunk-e GMO-kat a magyar mezőgazdaságban vagy sem

„A magyar kormány éveken át vezető szerepet játszott abban a tárgyalási folyamatban, amely végül 2015 márciusában jogi lehetőséget teremtett a GM növények köztermesztésének tagállami tiltására. Régóta kifogásoltuk – és ennek minden lehetséges fórumon hangot is adtunk –, azt a gyakorlatot, amely szerint mások döntenek helyettünk arról, hogy akarunk-e GMO-kat a magyar mezőgazdaságban vagy sem. Ráadásul

A tiltást lehetővé tévő uniós jogszabályt az EU tagállamai közül elsőként ültettük át nemzeti jogrendünkbe. (...)

Míg az élelmiszerek esetében a Nébih monitoringvizsgálatai alapján elmondható, hogy

GMO-t tartalmazó élelmiszerek nem fordulnak elő a hazai boltokban, a takarmányok, azokon belül is a szójatermékek kapcsán más a helyzet.

Szójából mindössze 15-20 százalék körüli az önellátottságunk. Az Európai Unióhoz hasonlóan Magyarország saját termelésből nem tudja kielégíteni a szójára alapozott, magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, így a takarmányipar számára a szójadara egyértelműen olyan termék, amelyre a magyar állattenyésztésnek szüksége van, a felhasznált teljes mennyiség jelenleg nem helyettesíthető.

Bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen (például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni).

Az »inverz« vagy fordított jelölés, azaz a GMO-mentesség címkézése a fentiekre figyelemmel már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel, amelynek jogszabályi alapjait 2016-ban megteremtette a tárca.”

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.