Magyarországon, mindenki azt ír le, amit akar, olyan véleményt alkothat, amilyet szeretne

Egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.

Az energiahatékonyság az információfeldolgozó rendszerek eredményességének egyik kulcsa. Működésük minél jobban hasonlít az emberi agyéra, annál kevesebb energiát pazarolnak el.
Új kutatásfejlesztésekkel túlléphetünk a számítástudomány fejlődését hátráltató akadályokon – áll a Félvezető Kutatási Testület (SRC) és az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) új tanulmányában.
Az energiahatékonyság a gépteljesítmény növelésének egyik kulcsa. A pazarlás túlmelegedett rendszereket és hőlég-kezelési problémákat okoz. A teljesítménynövekedés tempója lelassul, ha a gépek által használt adatmennyiség eléri a kritikus szintet.
„A hardverteljesítményre, komplex rendszerek architektúrájára, új memória- és tárolótechnológiákra vonatkozó alapkutatások segíthetnek az energiahatékony számítások új módszereinek feltalálásában. Az ipari szereplőkkel, köztük az SRC-vel és tagcégeivel kialakított partnerséggel felgyorsul a kutatási eredmények adaptálása” – nyilatkozta Jim Kurose, az NSF Számítógép, Információtudomány és Mérnökség igazgatóságának vezetőhelyettese.
A Fehér Ház által meghirdetett Grand Challenge for Future Computing olyan új megközelítéseket keres, amelyek eredményeként a számítógépes rendszerek az emberi agy hatékonyságával működnek. A tanulmány következtetései és ajánlásai a Nemzeti Stratégiai Számítási Kezdeményezés célkitűzéseivel is összecsengenek.